2025 tavaszán jelentős változások várhatók a magyar ESG (környezeti, társadalmi és vállalatirányítási) szabályozásban. A kormány május 13-án két törvényjavaslatot terjesztett az Országgyűlés elé, amelyek célja a hazai fenntarthatósági keretrendszer továbbfejlesztése és az uniós előírásokhoz való igazítása.
További felkészülési idő a vállalatoknak
Az egyik törvényjavaslat a számviteli törvény módosítására irányul, amely az EU-ban már elfogadott „stop the clock” szabályozás hazai jogba való átültetését célozza. Eszerint a második és harmadik hullámba tartozó vállalatoknak két évvel több idejük lesz fenntarthatósági jelentéseik elkészítésére. Ez az időnyerés lehetővé teszi a cégek számára, hogy alaposabban felkészüljenek az új jelentéstételi kötelezettségekre, a szükséges adatrendszereket és belső folyamatokat is idejekorán kialakítva.
Pontosabb meghatározás, kikre vonatkozik az ESG jelentéstétel
A második törvényjavaslat része a 2026-os központi költségvetés megalapozásáról szóló törvénycsomagnak, és az ESG törvény finomhangolását tartalmazza. Jelenleg a közérdeklődésre számot tartó nagyvállalatok már idén kötelesek ESG beszámolót készíteni az előző üzleti évről, amit a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) is be kell nyújtaniuk, illetve honlapjukon is közzé kell tenniük. A mostani módosítások célja, hogy világosabbá tegyék, mely vállalatok tartoznak a szabályozás hatálya alá, így jogbiztonságot teremtenek a kötelezettek körében.
Mit érdemes most tenniük a cégeknek?
A várható módosítások ismeretében célszerű, ha a vállalatok felülvizsgálják saját adatgyűjtési és riportálási rendszereiket, és elkezdik kialakítani az ESG jelentéstételhez szükséges struktúrákat. Bár a két éves halasztás lehetőséget ad az alaposabb felkészülésre, a piaci versenyelőnyt azok a cégek élvezhetik majd, akik minél korábban megkezdik a szükséges fejlesztéseket. Az ESG szempontok átfogó beépítése a vállalatirányításba hosszabb távon az üzleti érték növelését is szolgálhatja.
Magyar szabályozás és az uniós irányelvek összhangja
A mostani magyar szabályozási változások összhangban állnak az uniós Corporate Sustainability Reporting Directive (CSRD) irányelveivel, amelyek célja egy egységes, átlátható fenntarthatósági jelentéstételi rendszer létrehozása. Az EU célkitűzése, hogy ezzel erősítse a fenntartható beruházások alapját és a befektetői bizalmat, miközben előmozdítja a zöld gazdasági átmenetet.
Mire figyeljenek a vállalatok a közeljövőben?
A törvényjavaslatok jelenleg az Országgyűlés előtt vannak. Elfogadásuk után fontos lesz, hogy a vállalatok kövessék a végrehajtási rendeletek pontos tartalmát, és ennek fényében alakítsák ki belső jelentéstételi gyakorlataikat. A változások hosszabb távon segítik az ESG szempontok mélyebb beépülését a hazai vállalati kultúrába.