Az európai energiapiacokon ismét erőteljes áremelkedés bontakozott ki. Az irányadó TTF földgázár megközelítette a 60 EUR/MWh szintet, amire mintegy négy hónapja nem volt példa, miközben a Brent kőolaj ára hordónként 90 dollár fölé emelkedett. A változás arra figyelmeztet, hogy a korábbi mérséklődést követően ismét jelentősen növekedett a bizonytalanság az energiahordozók piacán.
Jelentősen emelkedtek az európai energiaárak
A mostani drágulás hátterében elsősorban a közel-keleti geopolitikai feszültségek erősödése és a térségből induló energiaszállításokkal kapcsolatos kockázatok állnak. Különösen érzékenyen reagál a piac a Hormuzi-szoroson keresztül zajló hajóforgalom esetleges korlátozására, mivel ezen az útvonalon halad át a globális kőolaj- és cseppfolyósítottföldgáz-szállítások jelentős része.
Már a szállítások esetleges fennakadásának lehetősége is gyors ármozgásokat idézhet elő. A tőzsdei árakat ugyanis nemcsak a pillanatnyi fizikai kínálat és kereslet, hanem a jövőbeni ellátással kapcsolatos várakozások és kockázatok is alakítják.
Négyhavi csúcson az európai földgáz ára
Az európai gázpiac irányadó árának számító TTF jegyzése július 20-án elérte a 60 EUR/MWh körüli szintet. Ez négyhavi csúcsot jelent, és jól mutatja, milyen gyorsan képes megváltozni a piaci hangulat.
A földgáz drágulása Európa számára különösen fontos, mivel az orosz vezetékes szállítások visszaszorulása óta az ellátásban lényegesen nagyobb szerepet játszik a tengeri úton érkező LNG. Ez diverzifikáltabb beszerzést tesz lehetővé, ugyanakkor az európai piacot érzékenyebbé teszi a nemzetközi hajózási útvonalak, az ázsiai kereslet és a globális LNG-kínálat változásaira.
A nyári betárolási időszakban az árak alakulása azért is kiemelt jelentőségű, mert az európai országok ezekben a hónapokban készítik fel gáztárolóikat a következő fűtési szezonra. A tartósan magasabb árak így nemcsak az azonnali beszerzéseket, hanem a következő téli időszak költségeit is befolyásolhatják.
A kőolaj ára is 90 dollár fölé emelkedett
A geopolitikai bizonytalanság a kőolaj piacán is azonnal megjelent. A Brent ára hordónként 90 dollár fölé emelkedett, ami az üzemanyagok és a szállítás költségein keresztül az európai gazdaság egészére hatással lehet.
A magasabb kőolajár közvetlenül növelheti a közlekedési és logisztikai költségeket, közvetve pedig az inflációs nyomást is erősítheti. Az energiapiaci drágulás ezért nem kizárólag az energiatermelőket és a nagyfogyasztókat érinti, hanem fokozatosan megjelenhet a termékek és szolgáltatások áraiban is.
A földgáz drágulása a villamosenergia-piacra is átterjedhet
A földgáz ára szorosan kapcsolódik az európai villamosenergia-árakhoz. Számos országban a gáztüzelésű erőművek biztosítják a fogyasztás és az időjárásfüggő megújulóenergia-termelés közötti egyensúlyt. Azokban az időszakokban, amikor ezek az erőművek határozzák meg a piaci határárat, a magasabb gázár a villamos energia tőzsdei árában is megjelenhet.
A jelenlegi helyzetet a tartósan magas nyári hőmérséklet tovább nehezíti. A légkondicionáló berendezések használata növeli a villamosenergia-igényt, miközben a hőség egyes hagyományos és nukleáris erőművek termelését is korlátozhatja. A magas folyó- és tengervíz-hőmérséklet, valamint az alacsonyabb vízállás ugyanis megnehezítheti az erőművek hűtését. Franciaországban a hőség és a szárazság miatt több erőmű termelését is korlátozni kellett.
A növekvő fogyasztás, a korlátozottabb termelői kínálat és a dráguló földgáz együttesen felfelé irányuló nyomást gyakorolhat a rövid távú villamosenergia-árakra.
Mit jelenthet mindez az energiabeszerzések szempontjából?
A jelenlegi ármozgások még nem jelentik automatikusan azt, hogy a következő évek teljes villamosenergia- és földgázköltsége tartósan magasabb szinten alakul. A határidős termékek árára a geopolitikai helyzet mellett a várható időjárás, a gáztárolók töltöttsége, az LNG-kínálat, az erőművi rendelkezésre állás és a szén-dioxid-kvóta ára is hatással van.
A gyors emelkedés ugyanakkor ismét rámutat arra, hogy az energiapiaci helyzet rövid idő alatt jelentősen megváltozhat. A beszerzések időzítésénél ezért célszerű rendszeresen követni a tőzsdei árakat, és nem kizárólag egyetlen napi jegyzés alapján dönteni. A rövid távú kiugrások mellett az ártrend, a határidős termékek alakulása és az egyes beszerzési konstrukciók kockázatai egyaránt mérlegelendők.
A következő időszakban meghatározó kérdés lesz, hogy a közel-keleti feszültségek tartósan fennmaradnak-e, illetve okoznak-e tényleges fennakadást az energiaszállításokban. Amennyiben a kockázatok mérséklődnek, az árak is korrigálhatnak. Az ellátási bizonytalanság további erősödése azonban újabb drágulást és fokozott piaci volatilitást eredményezhet.