A hazai szélenergia több mint egy évtizedes stagnálás után ismét jelentős növekedési pályára állhat. A bejelentett tervek szerint 2030-ig a jelenlegi több mint tízszeresére, megközelítőleg 4 000 megawattra emelkedhet a magyarországi szélerőművek összes beépített teljesítménye.
A program első lépéseként legalább 700 megawattnyi új szélerőművi kapacitás számára terveznek hálózati csatlakozási lehetőséget biztosítani. A fejlesztési irányt Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter jelentette be.
Több mint egy évtizede alig változik a hazai kapacitás
Magyarország jelenlegi szélerőművi kapacitása megközelítőleg 330 megawatt. Ennek túlnyomó része még a 2000-es években, illetve a 2010-es évek elején épült meg, azóta pedig csak minimális bővülés történt.
Ezzel párhuzamosan a hazai napelemes kapacitás rendkívül gyorsan növekedett, és már meghaladja a 9 000 megawattot. A megújulóenergia-termelés szerkezete emiatt erősen napenergia-központúvá vált.
A szélenergia nagyobb aránya mérsékelheti ezt az egyoldalúságot. A szélerőművek termelési profilja eltér a napelemes rendszerekétől: nem kizárólag a nappali órákban termelnek, és az év téli időszakában is jelentős energiatermelésre lehetnek képesek. A két technológia ezért részben kiegészítheti egymást, bár az időjárásfüggő termelés miatt továbbra is szükség van megfelelő hálózati rugalmasságra, energiatárolásra és kiegyenlítő kapacitásokra.
Legalább 700 megawatt az első ütemben
A tervek szerint 2026. augusztus 31-ig meghirdethetik a szélerőművekre vonatkozó első hálózati kapacitáskiosztási pályázatot. Ennek keretében legalább 700 megawattnyi új szélerőművi teljesítmény számára biztosíthatnak hálózati csatlakozási lehetőséget.
Fontos különbség, hogy ez elsősorban nem beruházási támogatási pályázat, hanem a rendelkezésre álló villamosenergia-hálózati kapacitások kiosztására irányuló eljárás. Egy szélerőműprojekt megvalósításához ugyanis nem elegendő a megfelelő terület és szélenergia-potenciál: biztosítani kell azt is, hogy a megtermelt villamos energiát a hálózat fogadni és továbbítani tudja.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal ennek előkészítésére országos felmérést végzett a tervezett szélerőmű-projektekről. A fejlesztők többek között a beruházások helyszínéről, tervezett teljesítményéről, műszaki előkészítettségéről, területhasználati hátteréről és várható hálózati csatlakozási igényéről szolgáltathattak adatokat.
Enyhültek a korábbi telepítési korlátozások
A hazai szélenergia-fejlesztéseket hosszú éveken keresztül jelentősen korlátozta a szabályozási környezet. Korábban a szélerőműveket legalább 12 kilométerre kellett elhelyezni a lakott területektől, ami a magyarországi településszerkezet mellett gyakorlatilag kizárta az új beruházások jelentős részét.
A szabályozás később módosult, és a védőtávolság 700 méterre csökkent. Emellett megjelentek az egyszerűbb és gyorsabb engedélyezést lehetővé tevő, úgynevezett könnyített térségek is.
A szabályozás enyhítése ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a szélerőművek bárhol automatikusan megépíthetők. A projekteknek továbbra is meg kell felelniük a természetvédelmi, zajvédelmi, tájvédelmi, repülésbiztonsági és hálózati követelményeknek. A helyszínek kiválasztásánál különösen fontosak a madár- és denevérállományra, valamint a környező településekre gyakorolt hatások.
Magasabb és nagyobb teljesítményű turbinák épülhetnek
A korszerű szélerőművek lényegesen nagyobbak és hatékonyabbak a Magyarországon jelenleg működő régebbi berendezéseknél. Míg a korábbi turbinák jellemzően 80–90 méteres toronymagassággal készültek, az új projektekben akár 120–140 méteres agymagasságú berendezések is megjelenhetnek.
A lapátok felső pontja így a 200 métert is megközelítheti. A nagyobb magasság lehetővé teszi az egyenletesebb és erősebb légáramlások kihasználását, ezért olyan térségekben is gazdaságossá válhat a szélenergia-termelés, amelyeket korábban kevésbé tartottak alkalmasnak szélerőművek telepítésére.
A kedvező területek köre így nem feltétlenül korlátozódik a Kisalföldre. Megfelelő műszaki és környezeti feltételek mellett az ország más részein, többek között az Alföld egyes térségeiben is megvalósulhatnak új beruházások.
Uniós forrás segítheti a szükséges hálózatfejlesztést
A szélerőművi kapacitások jelentős növelése csak a villamosenergia-hálózat párhuzamos fejlesztésével valósítható meg. Ehhez kapcsolódóan közel 533 milliárd forintos, európai uniós helyreállítási forrásból finanszírozott program indulhat.
A támogatás legnagyobb része a villamosenergia-elosztó és -átviteli hálózat megerősítésére, korszerűsítésére és rugalmasságának növelésére fordítható. Külön program támogatja az okos villamosenergia-mérők beszerzését és telepítését is.
Ezek a források tehát nem közvetlenül szélerőművek vagy turbinák megépítését finanszírozzák. A hálózati beruházások azonban megteremthetik annak műszaki feltételeit, hogy a jövőben nagyobb mennyiségű szél- és napenergia legyen biztonságosan integrálható a villamosenergia-rendszerbe.
A bejelentett cél megvalósítása többéves folyamat
A 4 000 megawattos cél elérése jelentős beruházási aktivitást igényel. A hálózati kapacitás megszerzése után minden projektnek végig kell haladnia a területbiztosítási, környezetvédelmi, építési, műszaki és finanszírozási folyamatokon.
A szélerőművek telepítését hosszabb környezeti vizsgálatok, szélmérések, hálózati tervezés és a nagyméretű berendezések beszerzési ideje is megelőzi. Emiatt az első nagyobb új kapacitások termelésbe állása várhatóan nem azonnal, hanem többéves előkészítést követően történhet meg.
A szélenergia jelentősebb hazai megjelenése ugyanakkor érdemben diverzifikálhatja a villamosenergia-termelést. A napelemes rendszerekkel, energiatárolókkal és megfelelő hálózati fejlesztésekkel együtt hozzájárulhat egy kiegyensúlyozottabb, rugalmasabb és alacsonyabb kibocsátású energiarendszer kialakításához.