Az energia ára továbbra is meghatározó tényező a magyarországi vállalatok versenyképességében. A Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) friss állásfoglalása szerint a hazai ipari villamosenergia-árak 2025-ben számottevően meghaladták az európai uniós átlagot. Ez különösen az energiaintenzív vállalkozások számára jelent komoly költségterhet, de az energiaköltségek alakulása közvetve szinte valamennyi vállalkozás működésére hatással van.
Jelentős a magyarországi árprémium
A DUIHK által közölt adatok szerint 2025-ben a magyar kis- és középvállalkozások átlagos villamosenergia-ára 22%-kal, az ipari nagyfogyasztóké pedig 31%-kal haladta meg az uniós átlagot.
A különbség mögött több tényező együttes hatása áll. A nagykereskedelmi villamosenergia-árak mellett a hazai termelési szerkezet, az import, a regionális piaci folyamatok, valamint a szabályozott költségelemek is befolyásolják a vállalkozások tényleges energiaköltségét.
A kamara vizsgálata külön foglalkozik az energiaáron és az áfán kívüli költségelemekkel. A DUIHK szerint ezek között több olyan tétel található, amely szabályozási oldalról befolyásolható. A kamara becslése alapján ezek felülvizsgálata 5–10%-kal mérsékelhetné az ipari villamosenergia-árakat.
Az energiaköltség a vállalati versenyképességet is befolyásolja
Az energiaintenzív termelésnél már néhány százalékos energiaköltség-különbség is érdemi hatással lehet az előállítási költségekre. Ha egy magyarországi vállalkozás ugyanazon az európai piacon olyan versenytársakkal működik, amelyek tartósan alacsonyabb villamosenergia-árral számolhatnak, az energiaköltség közvetlen versenyképességi tényezővé válik.
Nem kizárólag az aktuális ár nagysága számít. Egy új beruházás, termelőkapacitás-bővítés vagy hosszabb távú üzleti terv szempontjából legalább ilyen fontos az energiaköltségek kiszámíthatósága.
A jelentős ármozgások és a regionális különbségek miatt ezért az energiabeszerzés is egyre inkább stratégiai kérdés. A vállalkozásoknak nemcsak azt érdemes vizsgálniuk, hogy milyen áron vásárolják az energiát, hanem azt is, hogy milyen szerződéses konstrukcióval, milyen időtávra és milyen kockázatvállalás mellett teszik ezt.
Az EKR szerepe is előtérbe került
A kamarai állásfoglalás külön foglalkozik az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerrel (EKR) is. A DUIHK szerint a jelenlegi szabályozási környezet kevésbé ösztönzi az ipari energiahatékonysági beruházásokat, ezért a lakó- és nem lakóépületekhez kapcsolódó energiamegtakarítások közötti szabályozási különbségek felülvizsgálatát javasolja.
A kamara számítása szerint az EKR megfelelő módosítása akár évi 9 milliárd forinttal is csökkenthetné az ipari fogyasztók energiaköltségeit.
Az energiahatékonyság jelentősége ugyanakkor ennél szélesebb. A hatékonyabb technológiával, megfelelő szabályozással vagy tudatosabb üzemeltetéssel elkerült energiafelhasználás közvetlenül mérsékli a vállalkozás energiaáraknak való kitettségét is.
Ez különösen fontos olyan időszakokban, amikor az energiapiaci árak jelentősen ingadoznak: az energiahatékonyság ugyanis nemcsak megtakarítást eredményezhet, hanem a vállalat energiapiaci kockázatát is mérsékelheti.
Saját energiatermelés és energiatárolás
A vállalatok számára a saját energiatermelés és az energiatárolás szerepe is egyre fontosabbá válhat. A DUIHK javaslatai között szerepel az ipari telephelyeken alkalmazott akkumulátoros energiatárolás ösztönzése, valamint a megújulóenergia-termelési lehetőségek bővítése.
A saját napelemes termeléshez kapcsolódó energiatárolás lehetővé teheti, hogy a helyben előállított villamos energia nagyobb részét maga a vállalkozás használja fel. Az akkumulátoros rendszerek emellett – megfelelő fogyasztási profil és üzemeltetési stratégia mellett – hozzájárulhatnak a villamosenergia-felhasználás időbeli optimalizálásához is.
A gazdaságosság azonban minden esetben egyedi vizsgálatot igényel. A beruházás megtérülését a fogyasztási és termelési profil, az energiabeszerzési konstrukció, a hálózati feltételek és az energiatároló tervezett felhasználási módja egyaránt befolyásolja.
Az energiagazdálkodás egyre inkább stratégiai feladat
A vállalati energiaköltségek alakulását nem kizárólag a nagykereskedelmi energiaár határozza meg. A beszerzési konstrukció, a rendszerhasználati költségek, a lekötött teljesítmények, a fogyasztási profil, az energiahatékonyság, valamint a saját termelési és energiatárolási lehetőségek együttesen alakítják a tényleges költségszintet.
A vállalkozások számára ezért egyre fontosabb, hogy az energiafelhasználást ne pusztán fizetendő költségként, hanem tudatosan menedzselhető területként kezeljék. Nemcsak az számít, hogy mennyiért vásárolják az energiát, hanem az is, hogy mikor, milyen mennyiségben és milyen hatékonyan használják fel.
A megfelelő energiabeszerzés, a fogyasztás optimalizálása és az energiahatékonysági beruházások összehangolása így közvetlenül hozzájárulhat a vállalatok hosszú távú versenyképességéhez.