Az európai földgáztárolók töltöttsége elmarad a tavalyi szinttől, miközben a közel-keleti konfliktus és a cseppfolyósított földgázért folyó nemzetközi verseny hozzájárult az energiaárak jelentős emelkedéséhez. Közvetlen ellátási veszély egyelőre nem látható, de Európának várhatóan magasabb árat kell fizetnie a megfelelő mennyiségű földgáz biztosításáért.
Jelentősen megdrágultak a téli energiaszállítások
A fűtési szezon közeledtével egyre nagyobb figyelem irányul az európai földgázkészletekre és a téli szállítási árakra. A téli szállítású földgáz nagykereskedelmi ára több mint kétszerese az egy évvel korábbi értéknek, Németországban pedig a nagykereskedelmi villamosenergia-árak mintegy 50 százalékkal emelkedtek.
A drágulás egyik fő oka a közel-keleti szállítások visszaesése. A Hormuzi-szoroson kialakult fennakadások következtében a globális LNG-forgalom jelentős része kiesett, bizonytalanabbá vált vagy más útvonalra kényszerült. Ez elsősorban az ázsiai piacokat érinti közvetlenül, az ottani vevők azonban egyre több LNG-szállítmányért versenyeznek az európai vásárlókkal.
Az európai piacnak ezért magasabb árat kell kínálnia ahhoz, hogy a rendelkezésre álló LNG-szállítmányok a kontinens termináljaira érkezzenek. A folyamat nemcsak a földgáz, hanem a villamos energia árára is hatással van, mivel Európa számos országában a gáztüzelésű erőművek termelési költsége továbbra is meghatározó szerepet játszik a nagykereskedelmi áramárak kialakulásában.
A tavalyinál alacsonyabb az európai tárolói töltöttség
Az Európai Unió földgáztárolóinak töltöttsége augusztus 20-án megközelítőleg 62 százalék volt, míg egy évvel korábban ugyanekkor 74 százalékon állt. A magas piaci árak visszafogják a beszerzési és betárolási hajlandóságot, mivel a kereskedők számára egyre kockázatosabbá válik a drágán megvásárolt gáz hosszabb távú tárolása.
Az Európai Bizottság értékelése szerint jelenleg nincs közvetlen veszélyben az uniós földgázellátás. A tavalyinál alacsonyabb készletszint ugyanakkor csökkenti a rendszer tartalékát egy különösen hideg tél, tartós importkiesés vagy további geopolitikai fennakadás esetére. A probléma jelenleg elsősorban nem a földgáz fizikai elérhetősége, hanem annak ára.
Az uniós szabályozás továbbra is 90 százalékos téli töltöttségi célértéket határoz meg, ezt azonban már az október 1. és december 1. közötti időszakban lehet teljesíteni. Nehéz piaci vagy műszaki körülmények esetén a tagállamok eltérhetnek a célértéktől, az Európai Bizottság pedig tartósan kedvezőtlen helyzetben annak további csökkentéséről is dönthet. A rugalmasabb szabályozás célja, hogy a kötelező betárolás önmagában ne okozzon további áremelkedést. Az uniós tárolási szabályok részletei.
Magyarország helyzete kedvezőbb, de nem független az európai piacoktól
A magyar földgáztárolókban 2026. július közepén mintegy 3,4 milliárd köbméter földgáz volt, ami megközelítőleg 55 százalékos töltöttségnek felelt meg. Ez nagyjából az egy évvel korábbi szinten alakult, ugyanakkor elmaradt az előző öt év azonos időszakának átlagától. A betárolási időszak szeptember végéig tart, ezért a készletek további növelésére még van lehetőség.
A tárolói töltöttség önmagában nem ad teljes képet egy ország ellátásbiztonságáról. Magyarország jelentős föld alatti tárolókapacitással rendelkezik, és a téli fogyasztást nem kizárólag a korábban betárolt készletekből fedezi. A fűtési szezonban is folyamatosan érkezhet import, amelyet a hazai földgáztermelés egészít ki.
Az ország több irányból kapcsolódik az európai gázrendszerhez: Szerbia mellett Ausztria, Szlovákia, Horvátország és Románia felől is lehetséges a beszállítás. A horvátországi Krk LNG-terminál szintén alternatív forrást jelent. A többirányú betáplálási lehetőségek erősítik Magyarország ellátásbiztonságát, az ország azonban az európai nagykereskedelmi energiaárak alakulásától nem tudja teljesen függetleníteni magát.
A vállalkozások számára ismét felértékelődik a beszerzés időzítése
A jelenlegi helyzet még nem hasonlítható a 2022-es energiaválság szélsőséges időszakához. Európa azóta jelentősen növelte LNG-fogadó kapacitásait, bővítette beszerzési útvonalait, és a megújuló alapú villamosenergia-termelés is erősödött. Ezek a tényezők mérséklik egy fizikai ellátási zavar kialakulásának valószínűségét.
Az árkockázatok azonban ismét számottevőek. A következő hónapokban különösen a közel-keleti helyzet, a globális LNG-szállítások, az európai tárolók feltöltési üteme, az őszi és téli időjárás, valamint a villamosenergia-termelés tüzelőanyag-igénye határozhatja meg az árak alakulását.
A vállalati fogyasztók számára ezért felértékelődik a piaci folyamatok rendszeres nyomon követése, a beszerzések megfelelő időzítése és a kockázatok több időpont, illetve különböző árazási konstrukciók közötti megosztása. Bár Európa földgázellátása jelenleg biztosítottnak látszik, a következő fűtési szezon várhatóan drágább és a korábbi évekhez képest bizonytalanabb piaci környezetben indul.