Az Európai Unióban a közbeszerzési szabályokat uniós irányelvek határozzák meg, ezért a tagállamok – így Magyarország is – kötelesek ezeket betartani és a saját jogszabályaikat is összhangban értelmezni velük. Az EU Bírósága több ítéletében is úgy rendelkezett: a közbeszerzési kötelezettséget kiterjesztően, funkcionálisan kell értelmezni, vagyis minden esetben azt kell vizsgálni, hogy a szervezet ténylegesen közpénzből működik-e és közérdekű feladatot lát-e el.
A 2026. január 1-jétől életbe lépő Kbt. változások különösen érintik az egyházi fenntartókat, ezért az alábbiakban összefoglaljuk, mikor és hogyan keletkezik közbeszerzési kötelezettség.
1. Mikor kötelezett egy egyházi szervezet közbeszerzésre (amennyiben a beszerzési igénye eléri a közbeszerzési értékhatárt)?
a) Ha támogatásból valósít meg beruházást vagy szolgáltatást
- támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet vagy személy,
- amelynek
- uniós közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését többségi részben,
- uniós értékhatárokat el nem érő, de a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzését 75%-ot meghaladó mértékben
- az állam/önkormányzat, vagy másik klasszikus ajánlatkérő közvetlenül támogatja, feltéve, hogy
- a beszerzés tárgya
- olyan építési beruházás, amely
- mélyépítési tevékenységet foglal magában,
- kórház, sportlétesítmény, szabadidős és szórakoztató létesítmény, iskola, felsőoktatási épület vagy közigazgatási rendeltetésű épület építési munkáit foglalja magában, vagy
- olyan szolgáltatás megrendelése, amely a fenti építési beruházáshoz kapcsolódik;
továbbá
- a támogatásból megvalósuló beszerzés vonatkozásában közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett az a szervezet, amelynek
- a nemzeti közbeszerzési értékhatárokat elérő vagy meghaladó becsült értékű
- szolgáltatásmegrendelését
- közvetlenül – a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz kivételével – az Európai Unióból származó forrásból finanszírozzák.
A támogatott ajánlatkérői fogalom lényege, hogy a közbeszerzési kötelezettség
- csak azokra a beszerzésekre vonatkozik, amire az adott szervezet a támogatást kapja (az egyéb beszerzésekre nem);
- csak a felsorolt beszerzési tárgyakra vonatkozik.
Ha például egy egyházi szervezet nem volt eleve közbeszerzésre kötelezett, akkor ezt csak akkor kell vizsgálni, ha valamelyik fenti célra kap pl. állami vagy EU-s támogatást. Illetőleg a Kbt. 5. § (4) bekezdés alapján önként alkalmazásra is lehetősége van a Kbt. alkalmazására, az egyébként a törvény alá nem tartozó szervezeteknek.
b) Ha a szervezet „közjogi szervezetnek” minősül
Ha az adott szervezet a Kbt. 5. § (1) bekezdés e) pontja alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezett, „közjogi szervezetnek” minősül.
Egy szervezet akkor „közjogi szervezet”, ha egyszerre teljesül:
- az a jogképes szervezet, amelyet
- nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el,
- feltéve, hogy
- e szervezet felett az állam/önkormányzat, vagy másik klasszikus ajánlatkérő, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy
- működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza.
Ebben az esetben minden, közbeszerzési értékhatárt elérő, vagy meghaladó beszerzési igényre vonatkozik a beszerzés tárgyától függetlenül – és nem csak a támogatott projektekre.
2. A 2025 utáni nagy változás: a vallási tevékenység nem „közérdekű tevékenység” közbeszerzési értelemben
A módosítás kimondja:
A vallási, hitéleti tevékenység nem számít közérdekű tevékenységnek a Kbt. szempontjából. A törvény szövegéből kikerül a „közérdekű” meghatározás, továbbá a „meghatározó befolyás” kifejezést egy általánosabb tartalmi megfogalmazás váltja fel.
A Kbt. módosítást követően, egy „tisztán vallási profillal” működő szervezet (pl. plébánia, gyülekezet), amely nem lát el állami feladatokat (oktatás, szociális ellátás, egészségügy stb.), nem válik automatikusan közjogi szervezetté, így általános közbeszerzési kötelezettsége nincs.
Ugyanakkor, ha támogatást kap egy konkrét beruházásra, az adott projekthez kapcsolódóan, akkor továbbra is fennáll a közbeszerzési kötelezettség.
3. Finanszírozási szabályok: mit kell beszámítani?
Az EU Bírósága egyértelműen kimondta:
- a szervezet összes bevételét vizsgálni kell,
- minden olyan juttatás közfinanszírozásnak számít, amelyet ellenszolgáltatás nélkül kap,
- nem csak a működési támogatás, hanem a beruházási támogatás is beleszámít a közfinanszírozás arányába,
- évente felül kell vizsgálni, hogy a szervezet közjogi ajánlatkérő-e.
Újdonság, hogy a jogszabály törli a „működés” szót: immár a teljes finanszírozást kell vizsgálni, nem csak az üzemeltetési támogatásokat.
Fontos könnyítés egyházi fenntartók számára:
- a fenntartó által az intézményeknek továbbadott támogatásokat nem nála, hanem a tényleges felhasználónál kell figyelembe venni.
4. Mit jelent ez a gyakorlatban az egyházi intézményrendszerben?
Közbeszerzési kötelezettség keletkezik 2026. január 1-jét követően, ha a szervezet:
- iskolát, óvodát, kórházat, szociális intézményt, felsőoktatási intézményt tart fenn,
- többségi részben közpénzből fedezik (normatív támogatások, EU-s projektek).
Ebben az esetben minden közbeszerzési értékhatárt elérő, vagy közbeszerzési értékhatár feletti beszerzési igény közbeszerzés köteles (pl. felújítások, szolgáltatások, eszközbeszerzés).
Közbeszerzési kötelezettség nem keletkezik, ha a szervezet:
- kizárólag hitéleti, vallási tevékenységet végez,
- nincs állami feladatellátás,
- nem részesül nagymértékű közfinanszírozásban.
Ilyenkor csak a támogatott projekt válik közbeszerzés kötelessé.
5. Összegzés – mire érdemes figyelni 2025 után?
- A közbeszerzési kötelezettséget továbbra is kiterjesztően és funkcionálisan kell értelmezni.
- A vallási tevékenység önmagában nem alapoz közbeszerzési kötelezettséget.
- A fenntartói támogatások és beruházási források mind beszámítanak a közfinanszírozottságba.
- A közjogi szervezeti státuszt évente újra kell vizsgálni.
- Ha bármely állami vagy EU-s támogatásból valósul meg pályázat, akkor az adott projekt elemei közbeszerzési eljárás alá esnek.