2023 november 1-jén jelentős változás lépett életbe az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásában: a korábbi 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet felváltotta a 9/2023. (V. 25.) Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) rendelete. Az új szabályozás célja, hogy pontosabb és részletesebb módszert biztosítson az épületek energiahatékonyságának meghatározására, elősegítve ezzel a fenntarthatóbb épületüzemeltetést. A változások nemcsak az új épületekre vonatkoznak, hanem a meglévő ingatlanok energetikai korszerűsítése esetében is relevánsak. Az új rendszer célja, hogy átláthatóbbá és pontosabbá tegye az épületek energiafelhasználásának értékelését, lehetővé téve a tulajdonosok, üzemeltetők és szakemberek számára a hatékonyabb energiahasználatot és a fenntarthatósági célok teljesítését.
Az Új Számítási Rendszer Főbb Változásai
1. Átfogóbb energetikai mutatók
Az ÉKM rendelet egyik legjelentősebb újítása az összesített energetikai jellemző fogalmának bevezetése, amely az épület teljes primerenergia-fogyasztását méri négyzetméterenként és évente (kWh/m²év). Ez a megközelítés átfogóbb képet ad az épületek valós energiafelhasználásáról, lehetővé téve a különböző épülettípusok pontosabb összehasonlítását. Emellett az új szabályozás bevezette az összesített nem megújuló primerenergia-igényt (E_{nren}), az összesített megújuló primerenergia-igényt (E_{ren}), valamint az összesített szén-dioxid-kibocsátási mutatót (E_{CO2}). Ezek az új mutatók lehetővé teszik, hogy az energiafelhasználás környezeti hatásait is beépítsék az értékelésbe, segítve ezzel a fenntartható épületüzemeltetést és az energiahatékonyságot javító intézkedések tervezését.
2. Bővített épületfunkciók
A korábbi TNM rendelet mindössze három fő épülettípust különböztetett meg (lakóépületek, irodák, oktatási intézmények), míg az ÉKM rendelet sokkal részletesebben kategorizálja az épületeket. Ezáltal az eltérő felhasználási módok jobban figyelembe vehetők az energetikai számítások során. Az új szabályozás olyan épületek energiafelhasználását is külön kezeli, mint például kórházak, ipari létesítmények, sportlétesítmények és egyéb speciális rendeltetésű épületek. A pontosabb kategorizálás lehetővé teszi, hogy az egyes épületek energiahatékonysági követelményeit azok tényleges használati módjához igazítsák, így az energetikai értékelések reálisabb képet adhatnak az adott ingatlan energiafelhasználásáról.
3. Zónák szerinti értékelés
A korábbi számítási módszerek egységes elvek szerint értékelték az épület egészének energiafogyasztását, azonban az új szabályozás egyik legfontosabb újítása a zónázás elve. Ez azt jelenti, hogy az épület különböző részeit külön kezelik az energetikai számítások során, figyelembe véve az eltérő hőmérsékleti, fűtési és hűtési igényeket. Az új módszer előnye, hogy egy épület heterogén használati módjait pontosabban lehet értékelni, így például egy vegyes funkciójú épület esetében a különböző helyiségek eltérő energiaigényei jobban tükröződnek a számításokban. A zónázás bevezetése nagyobb tervezési rugalmasságot biztosít, és lehetővé teszi a hatékonyabb energiafelhasználást célzó stratégiák kidolgozását.
4. Határoló szerkezetek vizsgálata
Az épületek energiahatékonyságát nagyban befolyásolja azok határoló szerkezeteinek minősége. Az új rendelet pontosabb iránymutatásokat ad a hőátbocsátási tényezők (U-értékek) meghatározására, amelyek révén az épületek hőszigetelési tulajdonságai precízebben számíthatók ki. Bár a számítási alapelvek nem változtak radikálisan, az új előírások részletesebb útmutatást nyújtanak az egyes szerkezeti elemek vizsgálatához, így az energetikai tanúsítványok pontosabb és megbízhatóbb képet adhatnak az épületek állapotáról. A határoló szerkezetek részletesebb értékelése segíthet a tulajdonosoknak és üzemeltetőknek abban, hogy hatékonyabb szigetelési és korszerűsítési intézkedéseket hajtsanak végre.
Gyakorlati Tapasztalatok
Pozitívumok
- Részletesebb értékelés: Az új mutatók és a zónázás bevezetése lehetővé teszi az épületek energiafogyasztásának és környezeti hatásainak pontosabb értékelését. Az energiafelhasználás különböző aspektusainak mélyebb vizsgálata révén az épületek tulajdonosai és üzemeltetői átfogóbb képet kapnak az energiahatékonysági állapotukról. Ez elősegíti a célzott beavatkozásokat, például a hőszigetelés javítását, a fűtési rendszerek optimalizálását vagy a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználását. A pontosabb számítások lehetőséget teremtenek az épületek összehasonlíthatóságára, ami a piaci érték meghatározásában is fontos szerepet játszhat.
- Szemléletváltás: A szabályozás elősegíti a fenntarthatósági szempontok integrálását az épületüzemeltetésbe, ami hozzájárulhat a környezeti terhelés csökkentéséhez. Az új rendszer nem csupán az energiafelhasználás mérséklésére ösztönöz, hanem a tudatos energiafelhasználás kultúráját is erősíti az ingatlantulajdonosok és üzemeltetők körében. A fenntarthatósági szempontok beépülése az épülettervezés és kivitelezés folyamataiba hosszú távon hozzájárulhat egy energiahatékonyabb és környezetkímélőbb épületállomány kialakulásához. Azok a vállalatok és magánszemélyek, akik az ESG-elvek mentén működnek, szintén előnyöket élvezhetnek, hiszen a fenntartható ingatlanok iránti kereslet folyamatosan növekszik.
- Pontosabb adatok: Az új számítási módszer segítségével az energetikai besorolások valósabb képet nyújtanak az épületek teljesítményéről. Az épület zónázása, a részletesebb energiaáramlási modellek és az új mutatók bevezetése révén az energiahatékonysági vizsgálatok eredményei sokkal közelebb állnak a valós energiafogyasztáshoz. Ez különösen fontos lehet azok számára, akik ingatlant vásárolnak vagy eladnak, hiszen az energetikai besorolás megbízhatóbb és pontosabb információkat nyújt a lehetséges energiafelhasználási költségekről. Emellett a pontosabb adatok hozzájárulhatnak a tudatosabb energiafelhasználási szokások kialakításához is, ami az energiaköltségek optimalizálását eredményezheti.
Kihívások
- Új módszertan elsajátítása: Az új számítási módszerek bevezetése kezdetben nehézségeket okozhat a szakemberek számára, mivel az eljárások és eszközök megismerése, alkalmazása és gyakorlati bevezetése időigényes folyamat. Az ÉKM rendelet által bevezetett változások újfajta gondolkodásmódot követelnek meg az energetikai számításokban dolgozó mérnököktől, tervezőktől és szakértőktől. Az új zónázási rendszer például nagyobb precizitást igényel a számítások során, és olyan programokat kell alkalmazni, amelyek képesek kezelni a komplex energetikai modellezést. Ennek eredményeként a tervezési folyamat hosszabb lehet, és a szakembereknek további képzéseken kell részt venniük, hogy megfelelően tudják alkalmazni az új előírásokat.
- Adatgyűjtés és feldolgozás: A részletesebb számításokhoz több és pontosabb adat szükséges, ami növelheti az adminisztrációs terheket és az adatgyűjtés időigényét. Az új módszertan az épületek különböző zónáinak, energiafogyasztási jellemzőinek és primerenergia-felhasználásának pontosabb nyomon követését követeli meg. Ez azt jelenti, hogy az energetikai tanúsítványok elkészítése hosszabb folyamat lehet, mivel több tényezőt kell figyelembe venni. Az adatgyűjtési folyamat során kiemelten fontos a megbízható és pontos mérési adatok használata, ami gyakran a megfelelő mérőberendezések és szoftveres támogatás meglétét is igényli. Emellett az adatfeldolgozás növekvő komplexitása miatt a számításokat végző szakembereknek új eszközöket kell elsajátítaniuk, és fokozott figyelmet kell fordítaniuk az eredmények ellenőrzésére és validálására.
Összegzés
Az ÉKM rendelet bevezetése jelentős előrelépést jelent az épületek energiahatékonyságának javítása terén. Az új számítási módszer és a részletesebb értékelési szempontok nemcsak a pontosabb energetikai teljesítményértékelést teszik lehetővé, hanem hozzájárulnak a fenntarthatóbb épületüzemeltetés kialakításához is. Az épületek energiahatékonysági besorolása így pontosabb és részletesebb információkat nyújt az építtetők, a beruházók és a lakástulajdonosok számára egyaránt. Ezáltal az energiahatékony épületek értéke nőhet, míg az energiafaló ingatlanok vonzereje csökkenhet, ami hosszú távon az egész építőipari és ingatlanpiaci szektorra hatással lehet.
Bár az átállás kezdetben kihívásokkal járhat, a hosszú távú előnyök indokolttá teszik az új rendszer alkalmazását. Az új módszertan bevezetése kezdetben magasabb adminisztrációs terhet jelenthet az energetikai szakemberek és tervezők számára, ugyanakkor ez az átláthatóság és a hatékonyság növekedésével jár együtt. Az új rendelet ösztönözheti a vállalatokat és a magánszemélyeket arra, hogy nagyobb hangsúlyt fektessenek az energiahatékonysági beruházásokra, például a jobb szigetelésre, a korszerűbb fűtési és hűtési rendszerekre, valamint a megújuló energiaforrások alkalmazására.
Az új szabályozás nemcsak az építtetők és tervezők számára jelent kihívást, hanem az üzemeltetők és ingatlantulajdonosok számára is, akiknek most még inkább oda kell figyelniük épületeik energiahatékonyságára és fenntarthatóságára. A pontosabb és átfogóbb számítási módszerek segíthetnek a döntéshozatalban, legyen szó akár új épületek tervezéséről, akár meglévő ingatlanok korszerűsítéséről. Az ÉKM rendelet hosszú távon hozzájárulhat az építőipari szektor fenntarthatósági törekvéseinek megerősítéséhez és a klímavédelmi célok eléréséhez.
Jogszabályi hivatkozás: 9/2023. (V. 25.) Építési és Közlekedési Minisztérium rendelet – Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározására vonatkozó szabályozás.