A 2026 márciusi villamosenergia-piac egyik legfontosabb tanulsága, hogy az árakat továbbra is alapvetően a földgázpiac és a geopolitikai események határozzák meg. A közel-keleti konfliktus eszkalációja – különösen a Hormuzi-szoros lezárásának kockázata – közvetlenül megjelent a TTF árakban, ami azonnal átszivárgott a villamosenergia-termékek áraiba is. Ennek következtében a német éves (Cal-27) termék rövid időre 100 EUR/MWh fölé emelkedett, míg a magyar piac ennél is magasabb szinteket ért el.
A hazai piac reakciója különösen erős volt, ami jól mutatja Magyarország magas importkitettségét és gázfüggőségét. A magyar termékek ára tartós prémiumot mutatott a német piachoz képest, ami strukturális problémára is rámutat: a hazai rendszer érzékenyebb a külső sokkokra.
A spot (másnapi) piacon a kép még összetettebb volt. Itt már nem a kereslet, hanem egyértelműen a kínálati oldal – azon belül is a megújuló termelés – dominálta az árakat. A német széltermelés például extrém ingadozást mutatott: amikor magas volt (akár 30 GW felett), az árak 50 EUR/MWh alá estek, míg alacsony szél esetén gyorsan 100 EUR/MWh fölé emelkedtek.
A közép-kelet-európai régió – így Magyarország is – ebben a környezetben hátrányba került. A széltermelés alacsony szintje és a szolár időjárásfüggő jellege miatt a régiós árak tartósan magasabbak maradtak, gyakran 100–135 EUR/MWh sávban. Ez több esetben jelentős árkülönbséget eredményezett Nyugat-Európához képest.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Az árak rövid távon továbbra is headline-driven, azaz híralapú mozgást mutatnak
- A magyar piac strukturálisan drágább és volatilisabb
- A megújulók terjedése nem csökkenti automatikusan az árakat, inkább növeli az ingadozást
Önkormányzatok és vállalatok számára ez a környezet egyértelmű üzenetet hordoz:
- a beszerzési stratégia időzítése és formája (fix vs. képletes ár) kritikus jelentőségű
- a kockázatkezelés (pl. több lépcsős lekötés) ma már nem opcionális, hanem alapkövetelmény