Az energiaügyi miniszter új rendelete (29/2025. IX. 30.) a távhő árképzését és támogatását szabályozza a 2025. október 1. – 2026. szeptember 30. közötti időszakra. A jogszabály két korábbi rendeletet módosít:
- az 50/2011. (IX. 30.) NFM rendeletet, amely a távhőszolgáltatók és a felhasználók közötti árakat rögzíti,
- valamint az 51/2011. (IX. 30.) NFM rendeletet, amely a távhőszolgáltatási támogatás feltételeit tartalmazza.
Fő cél és tartalom
A rendelet meghatározza:
- a távhőszolgáltatók számára értékesített hő és maradékhő hatósági árát,
- a lakossági és külön kezelt intézményi díjak legmagasabb szintjét,
- valamint a távhőszolgáltatók támogatási mértékét településenként.
Új szabályok és árképzési elvek
-
Maradékhő értékesítés szabályozása
- A maradékhő-értékesítők csak meghatározott minimum és maximum hődíj között számlázhatnak.
- Az értékesítői díj alapja a hőtermelés költsége, de nem lehet magasabb, mint a legolcsóbb távhőtermelő hődíja az adott településen.
- Az indokolt működési költséget 2000 Ft/GJ értékben határozták meg.
-
Energiahatékonysági beruházások ösztönzése
- Azok a távhőszolgáltatók, amelyek 2024–2025-ben energiahatékonyságot növelő fejlesztést hajtanak végre, a beruházás után 4,25%-os nyereségtényezőt alkalmazhatnak.
- A 2025 után megvalósuló fejlesztések esetén ez a tényező az állampapírhozamokhoz kötött, de legalább 4,5%, legfeljebb 9% lehet.
- Más szolgáltatóknál a nyereségtényező egységesen 2%.
-
Értékesítői díjak módosítása
- A rendelet részletes táblázatban (1. melléklet) rögzíti a távhőtermelők és szolgáltatók közötti alapdíjakat és hődíjakat.
-
Például:
- földgáz-alapú hőtermelés: 6500 Ft/GJ
- biomassza: 3500 Ft/GJ
- geotermikus energia: 6000 Ft/GJ
- maradékhő: 3000 Ft/GJ
Budapesti (BKM) hődíjak 2025/26
A rendelet melléklete alapján a BKM Nonprofit Zrt., Budapest legnagyobb távhőszolgáltatója, több forrásból vásárol hőt, eltérő díjszinteken.
A 2025. október 1-től érvényes új értékesítői hődíjak (Ft/GJ) a következők:
| Hőtermelő | Típus / megjegyzés | Hődíj (Ft/GJ) |
|---|---|---|
| Alpiq Csepel Kft. – kombinált ciklusú erőmű | kapcsolt hőtermelés | 3 206 |
| Alpiq Csepel Kft. – kazánüzem | fosszilis póttüzelés | 8 471 |
| Budapesti Erőmű Zrt. – Kelenföldi Erőmű | kapcsolt hőtermelés | 7 711 |
| Budapesti Erőmű Zrt. – Kispesti Erőmű | kapcsolt hőtermelés | 7 635 |
| Budapesti Erőmű Zrt. – Újpesti Erőmű | kapcsolt hőtermelés | 7 786 |
| MVM Balance Zrt. – kapcsoltan és villamos kazánnal termelt hő | villamos + gáz | 8 703 |
| MVM Balance Zrt. – póttüzeléssel termelt hő | gáz | 7 840 |
| MVM Balance Zrt. – önálló tüzeléssel termelt hő | gáz | 8 824 |
| ALTEO-Therm Kft. | kapcsolt hőtermelés | 9 070 |
| MOHU Budapest Zrt. | hulladékhő / maradékhő | 3 600 |
| Greenergy-Power Kft. | kapcsolt termelés | 7 387 |
| CHP-Erőmű Kft. | kapcsolt termelés | 9 181 |
| Készenléti Rendőrség (belső hőforrás) | maradékhő | 6 221 |
Az új árszabás szerint a budapesti távhőrendszerben az átlagos hődíjak mintegy 100 Ft/GJ-lal emelkedtek az előző árszabályozási időszakhoz képest.
A legolcsóbb forrás továbbra is a hulladékhő (3 000–3 600 Ft/GJ), míg a földgáz-alapú és kapcsolt hőtermelés a 7 000–9 000 Ft/GJ tartományban mozog.
Az emelés célja, hogy fedezze a növekvő működési és finanszírozási költségeket, ugyanakkor a lakossági végfelhasználói díjak továbbra is hatósági ár alatt maradnak.
Külön kezelt intézmények hődíja
A 4. melléklet új táblázatban rögzíti az egyes településekre vonatkozó külön kezelt intézményi hődíjakat (Ft/GJ).
Ezek az árak településenként és szolgáltatónként eltérnek, de általában 6–9 ezer Ft/GJ közötti tartományban mozognak.
Távhőszolgáltatási támogatások
A rendelet frissíti a 51/2011. NFM rendelet mellékletét, meghatározva:
- a távhőszolgáltatók fix havi támogatási összegét,
-
valamint a lakossági távhő után járó fajlagos támogatást (Ft/GJ).
A cél a lakossági díjak stabilizálása és a szolgáltatók működőképességének biztosítása az energiaár-ingadozások mellett.
Hatálybalépés
- A rendelet 2025. október 1-jén lép hatályba.
- Bizonyos pénzügyi és támogatási rendelkezések 2026. január 1-től alkalmazandók.
Összegzés
A 29/2025. (IX. 30.) EM rendelet a távhőpiac 2025–2026. évi árszabályozási kereteit határozza meg.
Fő célja a szolgáltatói költségek fedezése, a lakossági díjak védelme, és a hatékony, fenntartható távhőtermelés ösztönzése.
A jogszabály egyúttal pontos módszertant ad a maradékhő-értékesítés és a támogatási összegek számításához.