Hosszú idő után ismét jelentős szélerőmű-fejlesztések indulhatnak Magyarországon. Augusztus végén megjelent az új hálózati csatlakozási tender, amelynek keretében 702 MVA új szélerőművi kapacitás kiépítésére nyílhat lehetőség. Ezzel párhuzamosan 25 könnyített térséget jelöltek ki a beruházások gyorsabb engedélyezésére, miközben hosszabb távon több ezer megawatt új szélerőművi kapacitás kiépítése szerepel a tervek között.
A változás azonban nemcsak új turbinák megjelenéséről szól. A hálózati csatlakozás lehetősége, az önkormányzatok szerepe, az európai technológiák előnyben részesítése, a hálózatfejlesztések és az energiatárolás egyaránt meghatározhatják, hogy milyen ütemben indulhat újra a hazai szélenergia-piac.
702 MVA új csatlakozási kapacitás
A most meghirdetett tender 702 MVA új hálózati csatlakozási kapacitás kiépítésére ad lehetőséget a fejlesztőknek. Ez azért jelentős változás, mert a hazai szélerőmű-kapacitás hosszú időn keresztül gyakorlatilag nem bővült.
A mostani pályázat ugyanakkor csak az első lépés lehet. A következő években a tervek szerint összesen további 4000 MW szélerőművi teljesítménnyel bővülhet a magyar villamosenergia-rendszer.
A pályázat részleteiről és a kapcsolódó határidőkről az Energiaügyi Minisztérium hivatalos tájékoztatója ad részletes információt:
Szélenergia-pályázatok: részletek és határidők | Magyarország Kormánya
A szélerőművek nagyobb szerepe a magyar termelési szerkezet szempontjából azért is érdekes, mert termelési profiljuk részben kiegészítheti a naperőművekét. A napelemes rendszerekkel szemben a szélerőművek éjszaka és a téli időszakban is képesek villamos energiát termelni, amennyiben megfelelőek a szélviszonyok.
Ez ugyanakkor önmagában nem oldja meg a villamosenergia-rendszer rugalmassági kihívásait. A termelési szerkezet átalakulásával párhuzamosan a hálózat és az energiatárolási kapacitások fejlesztése is egyre fontosabbá válik.
25 könnyített térség gyorsíthatja a beruházásokat
A fejlesztések ösztönzésének másik fontos eleme, hogy az eddigi nyolc helyett 25 járásban jelöltek ki könnyített térségeket.
Ezeken a területeken a megújuló erőművek környezetvédelmi engedélyezésének ügyintézési határideje 30 nap, az építési engedélyezésé pedig 20 nap lehet. Egyes folyamatban lévő eljárások esetében legfeljebb 50 napos határidőt rögzítenek.
A térségek kijelölésénél nemcsak a megfelelő szélviszonyok jelentenek szempontot. Fontos tényező az is, hogy a megtermelt villamos energia milyen feltételekkel csatlakoztatható az országos hálózathoz, illetve milyen hálózatfejlesztések várhatók az adott területen.
A könnyített eljárás ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a kijelölt járásokban bárhol építhető szélerőmű. A természetvédelmi, tájvédelmi, világörökségi és honvédelmi korlátozások továbbra is érvényben maradnak.
Az önkormányzatok is részesedhetnek a fejlesztésekből
A most kialakuló rendszer egyik fontos újdonsága az önkormányzatok közvetlenebb bevonása.
Lehetőség nyílik arra, hogy a szélerőműveknek helyet adó települések egyszeri, valamint a termeléshez kapcsolódó folyamatos díjban részesüljenek. Ez az érintett önkormányzatok számára új helyi bevételi forrást jelenthet, miközben a beruházók számára egy újabb, már a projekt pénzügyi tervezésekor figyelembe veendő költségelemet jelent.
A tender további feltételeket is tartalmaz. Ezek között megjelenik az önkormányzatoknak vállalható pénzügyi hozzájárulás, valamint a megújulóenergia-közösségek bevonásának lehetősége is.
A konstrukcióban a megújulóenergia-közösségek számára 25%-os vételi jog is megjelenik. Ez a helyi szereplők beruházásokba történő bevonását erősítheti, ugyanakkor a fejlesztők számára a projektek pénzügyi és tulajdonosi struktúrájának kialakításakor új szempontokat jelent.
A tényleges beruházói érdeklődés és a beadott pályázatok száma mutathatja majd meg, hogy ezek a feltételek milyen hatással lesznek az új szélerőművi projektek megvalósítására.
Az európai technológiai háttér is egyre fontosabb
A magyar szélerőmű-fejlesztésekre már az Európai Unió tisztatechnológiai iparpolitikájának változása is hatással lehet.
A Net-Zero Industry Act (NZIA) célja többek között az európai tisztatechnológiai gyártókapacitások és az ellátási láncok ellenálló képességének erősítése. Ennek megfelelően a megújulóenergia-projekteknél már nem feltétlenül kizárólag az eszközök ára határozza meg a beszállítók versenyképességét: az ellátásbiztonsági, fenntarthatósági és reziliencia-szempontok is nagyobb szerepet kaphatnak.
Ennek fontos gazdasági következménye lehet. Az olcsóbb, Európán kívül gyártott berendezések helyett bizonyos esetekben drágább európai technológia alkalmazása válhat szükségessé vagy előnyösebbé.
A kínai gyártók által kínált szélturbinák ára egyes piaci összehasonlítások szerint akár 30–40%-kal is alacsonyabb lehet az európai gyártók árszintjénél. Az európai beszállítói háttér nagyobb súlya ezért növelheti egyes beruházások költségét.
Más oldalról azonban az európai gyártókapacitások erősítése mérsékelheti a külső beszállítóktól való függőséget, és hosszabb távon ellenállóbbá teheti az energetikai technológiák ellátási láncait. A beruházási költség és az ellátásbiztonság így egyre inkább együtt jelenhet meg a projektek értékelésekor.
A hálózat és az energiatárolás nélkül nem teljes a kép
A szélerőművek újbóli megjelenése nem önálló folyamat. A magyar villamosenergia-rendszerben az elmúlt években gyorsan növekedett a napelemes termelés, egyre nagyobb szerepet kap az energiatárolás, miközben jelentős hálózatfejlesztésekre is szükség van.
A megújulóenergia-termelés egyik alapvető sajátossága, hogy időjárásfüggő. A napelemek és a szélerőművek termelése nem feltétlenül akkor jelentkezik, amikor a villamosenergia-fogyasztás a legnagyobb.
A szélenergia ebből a szempontból kedvezően egészítheti ki a napenergiát. A szélerőművek termelési profilja eltér a napelemes rendszerekétől, így a két technológia együttes alkalmazása kiegyensúlyozottabb megújulóenergia-termelési szerkezet kialakításához járulhat hozzá.
A nagyobb időjárásfüggő termelőkapacitás ugyanakkor növeli a villamosenergia-rendszer rugalmasságának jelentőségét. Ehhez hálózatfejlesztésekre, energiatárolókra, szabályozható termelőkapacitásokra és egyre inkább rugalmas fogyasztásra is szükség lehet.
Éppen ezért a könnyített térségek kijelölésénél is szerepet kapott a hálózati csatlakoztathatóság. A szélerőművi fejlesztések mellett az energiatároló kapacitások bővítése, a villamosenergia-hálózat fejlesztése, valamint az okosmérési és fogyasztásvezérlési megoldások terjedése is egyre fontosabbá válik.
Hosszú idő után ismét érdemben bővülhet a hazai szélenergia
A következő időszak egyik fontos kérdése nem pusztán az lesz, hogy mennyi új szélerőmű épül Magyarországon.
Legalább ilyen fontos, hogy az új termelőkapacitások milyen gyorsan csatlakozhatnak a hálózathoz, hogyan illeszthetők a már jelentős napelemes termelés mellé, milyen költségek mellett valósíthatók meg, és milyen rugalmassági, illetve energiatárolási kapacitások épülnek ki velük párhuzamosan.
Az önkormányzatok bevonása és a helyi közösségek számára kialakított lehetőségek közben a beruházások társadalmi és gazdasági környezetét is átalakíthatják.
A most meghirdetett tender mindenesetre hosszú idő után valódi lehetőséget teremt a hazai szélerőmű-kapacitás érdemi bővítésére. Hogy ebből a következő években mekkora tényleges beruházási hullám alakul ki, azt a pályázati eredmények, a beruházói döntések, a technológiai költségek és a szükséges hálózatfejlesztések együtt fogják meghatározni.