A Duna rendkívül alacsony vízállása augusztus elején jelentősen visszavetette a Paksi Atomerőmű termelését. Bár a folyó átmeneti áradása lehetővé tette a 2. blokk teljesítményének növelését, a helyzet továbbra sem rendeződött: az erőmű négy blokkjából jelenleg csak egy termel. A hűtővízellátás hosszabb távú biztosítása érdekében fenékküszöb épül Paks és Dunaszentbenedek között, szükség esetén pedig két bárka irányított elsüllyesztésével emelhetik meg ideiglenesen a folyó vízszintjét.
Jelenleg egy blokk termel Pakson
Az Országos Atomenergia Hivatal 2026. augusztus 13-án 11:19-kor közzétett üzemi adatai szerint a Paksi Atomerőmű 2. blokkja 482 MW teljesítménnyel működött, míg az 1., a 3. és a 4. blokk teljesítménye egyaránt 0 MW volt. Az erőmű pillanatnyi összteljesítménye így 482 MW-ot tett ki, vagyis az üzemszerűen elérhető közel 2 000 MW kapacitás mintegy negyede állt rendelkezésre. Az aktuális blokkonkénti teljesítményadatok az Országos Atomenergia Hivatal oldalán követhetők.
A visszaesés hátterében nem műszaki meghibásodás, hanem a Duna rendkívül alacsony vízállása áll. A Paksi Atomerőmű a folyóból veszi a kondenzátorok hűtéséhez szükséges vizet. Ha a vízszint egy meghatározott érték alá csökken, a hidegvíz-csatornán keresztül nem biztosítható az energiatermeléshez szükséges vízmennyiség, ezért először a turbinák, majd szükség esetén a blokkok teljesítményét is csökkenteni kell.
A folyó alacsony vízállása miatt augusztus elején az 1., a 3. és a 4. blokkot le kellett állítani, a 2. blokk pedig 11 napon keresztül 50%-os teljesítményen üzemelt. A Duna vízszintjének átmeneti emelkedése augusztus 10-én tette lehetővé a 2. blokk fokozatos felterhelését. Az MVM Paksi Atomerőmű közleménye ugyanakkor már ekkor jelezte, hogy az aszály és annak a folyó vízállására gyakorolt hatása nem ért véget.
Ismét gyors apadás várható
A néhány napos javulást az ausztriai vízgyűjtő területeken lehullott csapadék okozta, ezért az emelkedés csak átmeneti. A vízügyi előrejelzések szerint külső beavatkozás nélkül a Duna vízszintje ismét a Paksi Atomerőmű termelését veszélyeztető tartományba süllyedhet.
A probléma nem azt jelenti, hogy a leállított reaktorok hűtés nélkül maradnának. A villamosenergia-termeléshez szükséges üzemi hűtés és a leállított reaktorok biztonsági hűtése két különböző feladat. A blokkok leállítása esetén is rendelkezésre állnak azok a rendszerek, amelyek biztosítják a reaktorok és a pihentetőmedencék megfelelő hűtését. Az alacsony vízállás elsősorban a villamosenergia-termelés fenntarthatóságát korlátozza, miközben a nukleáris biztonság fenntartása minden esetben elsőbbséget élvez.
A kialakult helyzet ugyanakkor a teljes magyar villamosenergia-rendszer szempontjából jelentős. A Paksi Atomerőmű normál körülmények között a hazai villamosenergia-termelés egyik legnagyobb és legstabilabb forrása. Több blokk egyidejű kiesése növeli az importigényt, felértékeli a gázerőművek, az energiatárolók és az egyéb szabályozható kapacitások szerepét, valamint szűkíti a rendszerben rendelkezésre álló tartalékokat.
Fenékküszöb épül Paks és Dunaszentbenedek között
A hűtővízellátás biztosítása érdekében a kormány egy, a Duna medrében elhelyezkedő fenékküszöb soron kívüli megtervezéséről és megvalósításáról döntött.
A beruházás jogszabályi alapját a Paksi Atomerőmű üzembiztonságának biztosításához szükséges vízgazdálkodási beruházások kiemelt jelentőségű üggyé és a beruházások kiemelt beruházássá nyilvánításáról szóló 122/2026. (VIII. 12.) Korm. rendelet teremti meg.
A rendelet szerint a beruházás célja a Paksi Atomerőmű üzembiztonságához és termeléséhez szükséges dunai vízszint biztosítása a rendkívüli kisvizes időszakokban. A jogszabály kiemelt beruházássá nyilvánítja:
- a Duna ideiglenes és részleges, úszólétesítményekkel történő mederelzárását;
- a folyó medrében elhelyezendő fenékküszöb megtervezését és megvalósítását;
- valamint a kapcsolódó előkészítési, engedélyezési és kivitelezési munkákat.
A rendelet teljes szövege a Magyar Közlöny 2026. évi 111. számában olvasható.
A kiemelt beruházássá nyilvánítás lehetővé teszi a szükséges hatósági és engedélyezési eljárások gyorsított lefolytatását. A rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, építésügyi, örökségvédelmi és egyéb kapcsolódó eljárásokat is a kiemelt jelentőségű ügyek körébe sorolja. Ez nem jelenti e követelmények mellőzését, hanem az eljárások soron kívüli és összehangolt végrehajtását szolgálja.
Hogyan működik a fenékküszöb?
A fenékküszöb nem hagyományos értelemben vett gát: nem zárja el teljesen a folyót, hanem a mederben kialakított, alacsony keresztirányú műtárgyként visszaduzzasztja a vizet. Ennek hatására a küszöb feletti folyószakaszon, így a Paksi Atomerőmű hűtővíz-kivételének térségében is megemelkedik a vízszint.
A kivitelezés első lépéseként kőpaplant terítenek a folyómederre. Ez stabil alapot biztosít, és megakadályozza, hogy a sodrás alámossa a fenékküszöböt. Ezt követően többtonnás kövekből, rétegenként alakítják ki a vízszint megemelésére szolgáló szerkezetet.
A kormány hivatalos tájékoztatása szerint első ütemben 35 ezer, majd további 110 ezer köbméter, összesen akár 145 ezer köbméter követ használhatnak fel. A cél az, hogy az atomerőmű hűtőcsatornájánál a dunai vízszint ne csökkenjen –90 centiméter alá. A fenékküszöb a számítások szerint akár egy méterrel is megemelheti a vízszintet az érintett folyószakaszon.
A munkálatok előkészítése már megkezdődött, a kivitelezést folyamatos, napi 24 órás munkavégzéssel tervezik. A beruházás várhatóan néhány hét alatt készülhet el.
Két bárka adhat gyors, ideiglenes megoldást
Mivel a fenékküszöb teljes megépítése több hetet vesz igénybe, a kormány egy gyorsabban végrehajtható, ideiglenes megoldásról is döntött. Két, egyenként mintegy 80 méter hosszú bárkát helyeznek készenlétbe Paks térségében.
Ha a Duna vízállása a fenékküszöb elkészülte előtt ismét kritikusan alacsony szintre csökken, a bárkákat meghatározott helyen, irányított módon elsüllyeszthetik. Az ideiglenes mederelzárás a számítások szerint rövid idő alatt akár 20 centiméterrel emelheti meg a vízszintet az erőmű hűtővíz-kivételénél. A bárkák alkalmazásáról az aktuális vízállási adatok és előrejelzések alapján külön döntés születik.
Az alacsony vízállás hosszabb távú energetikai kérdés
A paksi helyzet túlmutat egy átmeneti üzemzavaron. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a tartós aszály, az alacsony folyóvízszint és a magas vízhőmérséklet a hagyományosan stabilnak tekintett erőművek termelését is korlátozhatja.
A fenékküszöb megépítése a jelenlegi helyzetben a paksi hűtővízellátás közvetlen biztosítását szolgálja. Hosszabb távon azonban a villamosenergia-rendszer alkalmazkodóképességének növelésére is szükség van. Ebben az energiatárolók, a szabályozható termelőkapacitások, a hálózatfejlesztések, a határkeresztező összeköttetések és a fogyasztói rugalmasság egyaránt fontos szerepet tölthetnek be.
Az augusztusi események azt is megmutatták, hogy az ellátásbiztonság nem kizárólag új erőművi kapacitások kérdése. Az energia- és vízgazdálkodás összehangolása, valamint a szélsőséges időjárási helyzetekre történő műszaki felkészülés egyre fontosabb részévé válik a hazai energiastratégiának.