A megújuló energiaforrások – elsősorban a nap- és szélenergia – rohamos térnyerése alapjaiban alakítja át az európai és a hazai villamosenergia-piac működését. E források időjárásfüggő és kiszámíthatatlan termelése miatt a kínálat egyre ingadozóbb, ami gyakran eredményez extrém piaci ármozgásokat: napközben akár negatív árakat, míg este vagy borús, szélcsendes időben kiugróan magas árakat is tapasztalhatunk. Az ilyen piaci környezetben a rendszer egyensúlyának fenntartása érdekében elengedhetetlenné válik a rövid távú rugalmassági megoldások alkalmazása.
Ide tartozik többek között a fogyasztásmenedzsment (Demand Side Response – DSR), amely lehetővé teszi, hogy a nagyfogyasztók – például ipari üzemek vagy közintézmények – rövid időn belül módosítsák energiafelhasználásukat a rendszerterheléshez igazodva. Ez nem csupán a hálózat stabilitását segíti, hanem bevételi lehetőséget is jelent a vállalatok számára, hiszen a részvételért a rendszerirányító vagy a kereskedő piaci alapú díjazást biztosít.
A keresletoldali szabályozás tehát nemcsak technológiai rugalmasságot kíván, hanem stratégiai szemléletváltást is igényel: az energiafogyasztás nem fix költségtétel, hanem aktívan menedzselhető erőforrás – amely hozzáadott értéket is képes teremteni.
A tudatos energiabeszerzés és energiamenedzsment a vállalati versenyképesség kulcsa
A jelenlegi energiapiaci környezetben – ahol az árak továbbra is magasabb szinten stabilizálódtak, mint a válság előtti években – a vállalatok számára elengedhetetlen, hogy ne csak a beszerzési árra fókuszáljanak, hanem átfogó energiagazdálkodási stratégiát alakítsanak ki.
A tudatos energiabeszerzés több szinten értelmezendő:
- Piaci időzítés: Mikor és milyen futamidőre érdemes szerződni? Rögzített vagy változó áras konstrukcióval?
- PPA és zöld beszerzések: Milyen lehetőségek vannak megújuló energia közvetlen vásárlására?
- Tartalék kapacitások kezelése: Hogyan optimalizálhatók a lekötött teljesítmények, elkerülve a felesleges kapacitásdíjakat?
Mindemellett a vállalati energiamenedzsment fejlesztése lehetőséget teremt a belső fogyasztás racionalizálására: energiaauditok, fogyasztási profil elemzések, hatékonyságnövelő beruházások (pl. világítás-, gépészet-, hőtechnikai korszerűsítés) révén akár 20–40%-os költségcsökkenés is elérhető. A Jedlik Ányos Energetikai Program (amelyről korábbi cikkünkben ide kattintva olvashatnak) például éppen ezen fejlesztéseket célozza támogatásokkal, ezzel is ösztönözve a cégeket a saját fogyasztási mintáik tudatos átalakítására.
Mindez végső soron a versenyképesség növelését szolgálja: azok a vállalatok, amelyek időben reagálnak az energiapiac új logikájára, nem csupán költségeket takarítanak meg, hanem hosszú távon kiszámíthatóbb működést és fenntarthatóbb működési modellt is kialakíthatnak.