Egy friss európai elemzés szerint Magyarország rendelkezhet az Európai Unió legnagyobb, gazdaságosan kiaknázható geotermikus villamosenergia-potenciáljával. A becslések alapján az EU-ban azonosított, 100 euró/MWh alatti termelési költséggel hasznosítható fejlett geotermikus kapacitás mintegy 65%-a hazánk területére eshet. A lehetőség azonban még nem jelent tényleges energiatermelést: a földtani kockázatok, a magas beruházási költségek és a szükséges infrastruktúra kiépítése továbbra is komoly akadályt jelentenek.
Mit jelent valójában a 65%-os magyar részesedés?
Az Ember energiapiaci kutatóintézet elemzése szerint az Európai Unióban körülbelül 43 GW fejlett geotermikus villamosenergia-termelő kapacitás lehetne jelenleg 100 euró/MWh alatti költségen kiaknázható. Ebből megközelítőleg 28 GW Magyarország területére esik, ami a vizsgált uniós potenciál körülbelül 65%-a. [1]
Fontos ugyanakkor, hogy ez az arány nem azt jelenti, hogy Magyarország jelenleg az Európai Unió geotermikus energiatermelésének 65%-át biztosítja. A szám egy modellezett műszaki-gazdasági lehetőséget mutat: azt becsüli meg, hogy korszerű technológiákkal mekkora kapacitás lenne kiépíthető olyan költségszinten, amely már összevethető lehet a fosszilis alapú villamosenergia-termeléssel.
Az Ember számításai szerint a teljes, 43 GW-os uniós kapacitás évente hozzávetőleg 301 TWh villamos energiát termelhetne. Ez az EU 2025-ös szén- és gázerőművi villamosenergia-termelésének mintegy 42%-ával lenne egyenértékű. [1]
Miért különösen kedvezők a magyar adottságok?
A Kárpát-medencében a földkéreg az európai átlagnál vékonyabb, ezért a mélység növekedésével a hőmérséklet gyorsabban emelkedik. Magyarország jelentős termálvízkészletekkel és számos, geotermikus energia hasznosítására alkalmas térséggel rendelkezik. [2]
A földhőt hazánkban eddig elsősorban közvetlen hőtermelésre használták. Termálvízzel működő távhőrendszerek, mezőgazdasági üvegházak, fürdők, közintézmények és ipari létesítmények régóta üzemelnek Magyarországon.
A geotermikus villamosenergia-termelés ezzel szemben továbbra is marginális. A jelenlegi hazai geotermikus áramtermelést lényegében a 2,7 MW villamos teljesítményű turai kiserőmű képviseli. [2] A modellezett 28 GW-os potenciál és a ténylegesen működő kapacitás közötti különbség jól mutatja, hogy a kedvező földtani adottságok önmagukban még nem eredményeznek beruházásokat.
Mitől különlegesek a fejlett geotermikus rendszerek?
A hagyományos geotermikus projektek jellemzően olyan területeken valósíthatók meg, ahol a megfelelő hőmérséklet mellett természetes vízkészlet és megfelelően áteresztő kőzetréteg is rendelkezésre áll.
A továbbfejlesztett geotermikus rendszerek, vagyis az Enhanced Geothermal Systems – EGS technológiák e korlátok egy részét képesek csökkenteni. A rendszer mesterségesen kialakított vagy javított felszín alatti áramlási útvonalakon keresztül juttat folyadékot a magas hőmérsékletű kőzetrétegekhez. A felmelegített közeg ezután a felszínre kerül, ahol hő- vagy villamosenergia-termelésre használható.
Ez a technológia olyan területeken is lehetővé teheti a földhő hasznosítását, ahol a hagyományos termálvíz-alapú rendszerek nem lennének gazdaságosan kialakíthatók. Az EGS fejlődése ezért jelentősen növelheti Európa és ezen belül Magyarország kiaknázható geotermikus potenciálját.
Időjárástól független megújuló energia
A geotermikus energia egyik legnagyobb előnye, hogy termelése nem függ közvetlenül a napsütéstől vagy a szél erősségétől. Megfelelő kialakítás és üzemeltetés mellett a rendszer a nap 24 órájában képes hőt vagy villamos energiát szolgáltatni.
A geotermikus erőművek ezért szabályozhatóbb és kiszámíthatóbb termelést biztosíthatnak, mint az időjárásfüggő megújuló energiaforrások. Ez nem jelenti azt, hogy a geotermia kiváltaná a megújuló energia más formáit. A napenergia, a szélenergia, az energiatárolás és a földhő egymást kiegészítve tehetik kiegyensúlyozottabbá az energiarendszert.
A folyamatos termelés különösen értékes lehet egy olyan villamosenergia-rendszerben, amelyben gyorsan növekszik az időjárásfüggő termelőkapacitások aránya. A geotermikus erőművek csökkenthetik a fosszilis kiegyenlítő kapacitások iránti igényt, miközben növelhetik az ellátásbiztonságot.
A hőtermelésben hamarabb megjelenhetnek az eredmények
Bár a friss elemzés elsősorban a villamosenergia-termelési potenciált vizsgálta, Magyarországon rövid és középtávon valószínűleg továbbra is a közvetlen hőhasznosítás kínálja a leggyorsabban megvalósítható lehetőségeket.
A geotermikus energia távhőrendszerekben, közintézményekben, ipari technológiákban, mezőgazdasági létesítményekben és nagyobb épületcsoportok hőellátásában is felhasználható. Egy megfelelően méretezett rendszer jelentős mennyiségű földgázt válthat ki, így csökkentheti az energiaimportot és a felhasználók fosszilisenergia-árakkal szembeni kitettségét.
A hazai földhőhasznosítási koncepció célja, hogy 2030-ra a jelenlegi 6,4 PJ bázisérték kétszeresére növekedjen a geotermikus energia felhasználása. A kormányzati várakozások szerint az új projektek 2035-ig évente akár 1–1,2 milliárd köbméter földgázt is kiválthatnak.
Jelentős támogatási programok indultak
A geotermikus beruházások egyik legnagyobb akadálya a magas kezdeti költség. A kútfúrás már a projekt korai szakaszában jelentős forrást igényel, miközben csak a vizsgálatok és a fúrás után derül ki teljes bizonyossággal, hogy a terület alkalmas-e a tervezett energiatermelésre.
A Jedlik Ányos Energetikai Program keretében összesen több mint 41 milliárd forint állami forrás támogatja a geotermikus energia térnyerését. A program elemei között szerepel:
- 12 milliárd forintos támogatás geotermikus hő- és villamosenergia-termelő rendszerek kialakítására;
- 19 milliárd forintos kamatmentes hitel geotermikus beruházásokhoz;
- 10 milliárd forintos támogatás az első kútfúrások pénzügyi kockázatának mérséklésére.
A támogatások különösen fontosak lehetnek azért, mert a geológiai kockázatot a hagyományos banki finanszírozás nehezen kezeli. A sikeres kútfúrás előtt a beruházó nem tudja teljes bizonyossággal igazolni a kitermelhető közeg hőmérsékletét, hozamát és hosszú távú fenntarthatóságát.
A lehetőség mellett a kockázatokat is kezelni kell
A geotermikus energia nem minden helyszínen alkalmazható azonos módon. A beruházások előkészítésénél vizsgálni kell többek között:
- a felszín alatti hőmérsékletet és kőzettani adottságokat;
- a kitermelhető vízhozamot;
- a visszasajtolás lehetőségét;
- a vízkémiai tulajdonságokat;
- a korrózió és a vízkőképződés kockázatát;
- a hálózati vagy távhőrendszeri csatlakozás költségét;
- valamint a hosszú távú üzemeltetési feltételeket.
A termálvíz fenntartható hasznosításához a kitermelt közeg visszasajtolása is meghatározó lehet. Enélkül csökkenhet a tároló réteg nyomása, és a felszínre hozott termálvíz elhelyezése is környezetvédelmi problémát okozhat.
Az EGS-rendszereknél emellett a kőzetek mesterséges áteresztőképességének növelése és az ehhez kapcsolódó szeizmikus kockázatok kezelése is kiemelt műszaki feladat.
Mit jelenthet mindez a vállalatok és önkormányzatok számára?
A geotermikus energia elsősorban azoknál a fogyasztóknál lehet versenyképes, ahol egész évben jelentős és viszonylag egyenletes hőigény jelentkezik. Ilyen felhasználók lehetnek:
- távhőszolgáltatók és önkormányzati intézményrendszerek;
- élelmiszeripari és mezőgazdasági vállalkozások;
- üvegházak és állattartó telepek;
- szállodák, fürdők és egészségügyi létesítmények;
- valamint alacsony és közepes hőmérsékletű technológiai hőt igénylő ipari üzemek.
A projekt gazdaságosságát nem kizárólag a rendelkezésre álló földhő határozza meg. Ugyanilyen fontos a fogyasztási profil, az éves üzemóra, a hőfelhasználók távolsága, a szükséges vezetékhálózat és a kiváltandó energiahordozó ára.
Potenciálból működő beruházás
Magyarország geotermikus adottságai valóban kiemelkedőek, és az új technológiák a korábban feltételezettnél lényegesen nagyobb villamosenergia-termelési lehetőséget nyithatnak meg. A 65%-os uniós részesedés azonban egy hosszú távú technológiai és gazdasági potenciált fejez ki, nem pedig jelenlegi termelési eredményt.
A következő évek meghatározó kérdése az lesz, hogy a rendelkezésre álló földtani tudás, támogatási források és technológiai fejlődés képes-e bankképes, hosszú távon fenntartható projektekben találkozni.
A földhő Magyarország számára nem csupán klímavédelmi lehetőség. Megfelelő fejlesztések esetén egyszerre csökkentheti a földgázimportot, mérsékelheti az energiaköltségek változékonyságát, növelheti az ellátásbiztonságot, és új hazai energetikai iparágat teremthet.