Az európai energiapiacon 2026 szeptemberének első napjaiban ismét jelentős ármozgások alakultak ki. A földgáz ára 70 euró/MWh fölött mozgott, miközben a magyar másnapi villamosenergia-piacon is kiugróan magas árszinteket lehetett látni.
A magas energiaárak azonban nem feltétlenül jelentenek energiahiányt. Az Európai Bizottság szeptember eleji értékelése szerint az Európai Unió földgázellátását jelenleg nem fenyegeti közvetlen ellátásbiztonsági veszély.
Elsőre ellentmondásosnak tűnhet a helyzet: ha Európa energiaellátása megfelelően biztosított, miért ilyen magasak az árak, és miért alakulhatnak ki jelentős különbségek a magyar és a nyugat-európai villamosenergia-piac között?
Magas földgázár nem feltétlenül jelent gázhiányt
A 2022-es energiaválság egyik fontos tapasztalata, hogy az ellátásbiztonság és az energia ára két külön kérdés.
Európa földgázellátási rendszere az elmúlt években jelentősen átalakult. Diverzifikáltabbá váltak a beszerzési források, nőtt az LNG fogadására alkalmas kapacitás, miközben az európai földgázkereslet is mérséklődött.
Ennek következtében az európai gázrendszer ma ellenállóbb egy-egy szállítási útvonal vagy forrás kiesésével szemben. Az Európai Bizottság értékelése szerint a jelenlegi, korábbi éveknél alacsonyabb tárolói szintek mellett sincs közvetlen ellátásbiztonsági kockázat.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az árkockázat is megszűnt.
Szeptember elején a holland TTF földgáz day-ahead ára ismét 70 euró/MWh fölé került, szeptember 4-én 71,19 euró/MWh körül alakult. A magyar szervezett földgázpiacon szintén 70 euró/MWh feletti árszinteket lehetett látni: a szeptember 3-i kereskedési napon a day-ahead termék súlyozott átlagára 71,77 euró/MWh volt.
Miért magas akkor a földgáz ára?
A jelenlegi árszint hátterében több tényező együttes hatása áll.
A globális LNG-piac kínálati helyzete, a közel-keleti geopolitikai bizonytalanság, valamint az európai időjárás egyaránt befolyásolja az árakat. Az elmúlt időszak hőhullámai ráadásul növelték a villamosenergia-termelés földgázigényét is.
A földgáz ára ezért akkor is jelentősen emelkedhet, ha fizikailag elegendő gáz áll rendelkezésre Európa ellátásához.
Az ellátásbiztonsági kockázat és az árkockázat nem ugyanaz.
Egy vállalat számára tehát nem elegendő azt vizsgálni, hogy rendelkezésre áll-e a szükséges energiamennyiség; legalább ilyen fontos kérdés, hogy milyen áron és milyen beszerzési konstrukcióban lesz elérhető.
A villamosenergia-piacon még nagyobbak lehetnek a különbségek
A földgázpiaci folyamatok a villamosenergia árára is hatással vannak. A gáztüzelésű erőművek ugyanis számos időszakban fontos szerepet töltenek be az európai villamosenergia-rendszer egyensúlyának fenntartásában.
A villamosenergia-piacon ugyanakkor további tényezők is meghatározóak: a fogyasztás nagysága, az időjárásfüggő megújuló termelés, az erőművek rendelkezésre állása és a határkeresztező hálózati kapacitások egyaránt befolyásolják az adott órában kialakuló árat.
2026. szeptember 4-i szállításra a magyar másnapi villamosenergia-piacon a zsinórtermék átlagára 179,78 euró/MWh volt.
Ugyanekkor a délkelet-európai piacok jelentős részén szintén magas árszintek alakultak ki: Romániában 175,92, Bulgáriában 169,02, Görögországban 159,57, Szerbiában pedig 149,76 euró/MWh volt a másnapi átlagár.
A magyar piac tehát ebben az időszakban nem elszigetelt jelenséget mutatott: a délkelet-európai régió egészében magasabb árszint alakult ki, mint Európa több nyugatibb piacán.
Miért lehet drágább a villamos energia Magyarországon?
Az európai villamosenergia-piacok összekapcsoltak, de ez nem jelenti azt, hogy minden országban ugyanaz az ár alakul ki.
Az összekapcsolt piac egyik alapvető célja, hogy az olcsóbb termelés eljuthasson azokba a térségekbe, ahol magasabb az ár. Ehhez azonban megfelelő határkeresztező hálózati kapacitásra is szükség van.
Ha két piac között elegendő átviteli kapacitás áll rendelkezésre, az árak jellemzően közelednek egymáshoz. Ha azonban a rendelkezésre álló határkeresztező kapacitás szűkössé válik, az árak elválhatnak egymástól.
Így fordulhat elő, hogy ugyanazon a napon vagy akár ugyanabban az órában jelentős különbség alakul ki a magyar és egy nyugat-európai villamosenergia-piac ára között.
A magyar villamosenergia-árat egyszerre befolyásolja:
- a hazai és regionális fogyasztás,
- a nap- és szélerőművek termelése,
- a hagyományos erőművek rendelkezésre állása,
- a földgáz ára,
- a környező országok energiapiaci helyzete,
- valamint az import- és exportkapacitások rendelkezésre állása.
A megújulók az árak időbeli alakulását is átformálják
A megújulóenergia-termelés növekedése miatt már nemcsak az egyes országok közötti, hanem az egy napon belüli árkülönbségek jelentősége is növekszik.
Magas napelemes termelés mellett a déli és kora délutáni órákban nagy mennyiségű villamos energia kerülhet a piacra, ami lefelé nyomhatja az árakat. Estére azonban a napelemes termelés gyorsan visszaesik, miközben a fogyasztás továbbra is magas maradhat.
Ilyenkor rövid idő alatt jelentősen megnőhet a szabályozható erőművek, az import, az energiatárolás és a fogyasztói rugalmasság szerepe.
A villamos energia értéke ezért egyre kevésbé csak attól függ, hogy mennyit fogyasztunk, hanem attól is, hogy mikor.
Mit jelent mindez a vállalatok és intézmények számára?
A magas és változékony energiaárak miatt az energiagazdálkodás fókusza is fokozatosan átalakul.
A földgázbeszerzés során érdemes külön kezelni az ellátásbiztonságot és az árkockázatot. Attól, hogy Európa megfelelő mennyiségű földgázzal rendelkezik, egy geopolitikai esemény, LNG-kínálati probléma vagy időjárási változás még jelentős áremelkedést okozhat.
A villamos energiánál pedig egyre fontosabb a fogyasztási profil vizsgálata. Egy vállalat éves villamosenergia-fogyasztása önmagában már nem ad teljes képet az energiaköltségek optimalizálási lehetőségeiről.
Érdemes megvizsgálni többek között:
- mely fogyasztások helyezhetők át más időszakra,
- hogyan alakulnak a napi és negyedórás terhelési csúcsok,
- mely technológiai vagy üzemeltetési folyamatok szabályozhatók,
- és hol lehet valódi megtakarítási vagy rugalmassági potenciál.
Az ipari technológiák, hűtési és fűtési rendszerek, szivattyúk, sűrített levegős rendszerek vagy elektromos járművek töltésének megfelelő időzítése bizonyos esetekben beruházás nélkül is javíthatja az energiagazdálkodást.
Nagyobb napon belüli árkülönbségek mellett pedig az energiatárolás gazdasági értéke is növekedhet.
Nem feltétlenül a legalacsonyabb ár megtalálása a legfontosabb
A jelenlegi energiapiaci helyzet egyik legfontosabb tanulsága, hogy az ellátásbiztonság javulása önmagában nem jelent alacsony energiaárakat.
Európa földgázellátása ma diverzifikáltabb és ellenállóbb, mint néhány évvel ezelőtt, miközben a globális és geopolitikai események továbbra is gyors és jelentős ármozgásokat okozhatnak.
A villamosenergia-piacon ehhez hozzáadódik a megújuló termelés gyors növekedése, a hálózati korlátok és a rendszer egyre nagyobb rugalmassági igénye. Ezek hatására nemcsak az országok között, hanem egyetlen napon belül is jelentős árkülönbségek alakulhatnak ki.
A vállalatok és intézmények számára ezért egyre fontosabbá válik az energiabeszerzés és az energiagazdálkodás együttes kezelése.
A megfelelő beszerzési stratégia mellett a fogyasztási profil ismerete, a terhelési csúcsok vizsgálata és a rugalmasan kezelhető fogyasztások azonosítása is hozzájárulhat az energiaköltségek és az energiapiaci kitettség mérsékléséhez.