2025. április 29-én az Országgyűlés elfogadta a 2025. évi XXV. törvényt, amely átfogó módosításokat hajt végre a 2015. évi LVII. törvényen, azaz az energiahatékonysági törvényen (Ehat.). A változások célja, hogy elősegítsék a hosszú távon fenntartható energiamegtakarítást, hozzájáruljanak a hazai és európai uniós klímacélok teljesítéséhez, valamint ösztönözzék a lakossági és intézményi szektor energiahatékonysági beruházásait.
A módosítások különösen az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert (EKR) érintik jelentős mértékben, de új előírásokat hoznak a nagyvállalatok tájékoztatási és auditálási kötelezettségeiben is.
Új korszak az energiahatékonysági kötelezettségi rendszerben (EKR)
Éves energiamegtakarítási kvóták – növekvő célértékek
A törvénymódosítás konkrét, évenként változó energiamegtakarítási kötelezettségeket határoz meg a kötelezett felek – elsősorban energia- és üzemanyagkereskedők – számára. A kötelezettség az adott évben eladott energia meghatározott százalékában számítandó:
| Év | Kötelezettségi mérték (az értékesített energiamennyiség %-ában) |
|---|---|
| 2024 | 0,5% |
| 2025 | 0,5% (I. félév), 2,3% (II. félév) |
| 2026 | 1,4% |
| 2027 | 1,0% |
| 2028–2035 | évente 0,5% |
Ez a fokozatosság lehetővé teszi az energiaipar szereplőinek a felkészülést, miközben fokozatosan emelkedik az elvárt megtakarítási szint.
Hangsúly a hosszú távú, valós megtakarításokon
A módosítás egyértelműen a hosszú élettartamú (minimum 6 év) intézkedéseket preferálja. A kötelezett felek megtakarításaik legalább 30%-át ilyen beruházásokból kell, hogy fedezzék – ráadásul csak az adott évben megvalósult projektek számítanak ebbe.
Ezen felül lehetőség van arra is, hogy a kötelezettség fennmaradó részét korábban megvalósult, de addig el nem számolt intézkedések révén teljesítsék, feltéve, hogy ezek is megfelelnek a hosszú élettartam kritériumának.
Tiltott vagy korlátozott intézkedések
Több típusú, kis hatékonyságú vagy nehezen ellenőrizhető intézkedés kifejezetten kizárásra került:
- Üzemanyag-adalékolás
- Gumiabroncs-nyomás optimalizálása
- Perlátor, víztakarékos zuhanyfej felszerelése
- Világításkorszerűsítés nem megfelelő világítótestekkel
Ezekből származó energiamegtakarítás nem számolható el a 2025. július 1-je után megkezdett projektek esetében.
Lakóépületi fókusz és minősített építőanyagok
A lakóépületek energiahatékonyságát javító beruházások külön kiemelést kaptak. A törvény meghatározza, hogy a kötelezettség egy meghatározott százalékának ebből a szegmensből kell származnia (a pontos arányt kormányrendelet határozza meg).
További szigorítás, hogy a beruházások során csak olyan kulcstermékek építhetők be, amelyek:
- Szerepelnek a miniszteri rendeletben meghatározott listában
- Rendelkeznek ÉMI által kiadott környezeti minősítéssel
- Legalább 8-as környezeti pontszámmal bírnak
Az ilyen beruházás nem hitelesíthető, ha ezek a feltételek nem teljesülnek.
Megszigorított hitelesítés és elszámolás
Az energiamegtakarítás hitelesítésére kizárólag névjegyzékbe vett energetikai auditáló szervezetek jogosultak, amelyek:
- Legalább 3 kötelező auditot végeztek már, vagy
- Legalább 200 000 GJ energiamegtakarítást hitelesítettek
Továbbá az energiamegtakarítás hitelesítése legkésőbb a projekt befejezésétől számított 14 hónapon (technológiai fejlesztés esetén 18 hónapon) belül lehetséges.
A hitelesítés szigorúan elválik a tulajdonjog megszerzésétől: az auditáló szervezet nem lehet a hitelesítés első jogosultja, így kizárt a kettős szerepvállalás.
Tranzakciós díj, nyilvántartás és szankciók
- A hitelesített megtakarítás átruházható – kétoldalú megállapodással vagy szervezett piacon.
- Minden tranzakció után díjat kell fizetni (alap: 100 Ft/GJ), amely a Hivatal ellenőrzése alatt áll.
- Nem teljesített kötelezettség esetén 70 000 Ft/GJ bírságot szabnak ki.
Nagyvállalati kötelezettségek: fókuszban a lakossági tájékoztatás
A módosítás fontos eleme, hogy a lakossági tájékoztatásban közvetlen felelősséget kapnak a nagyvállalatok:
Milyen vállalatokat érint?
Azokat, amelyek az előző évben 15 millió GJ-nál több energiát értékesítettek Magyarországon.
Kötelező tájékoztatási formák:
- Ügyfélszolgálaton és honlapon keresztül technikai, pénzügyi és jogi információk nyújtása.
-
Információk az alábbiakról:
- Lakosság számára elérhető energiamegtakarítási lehetőségek
- Támogatási programok, pályázatok
- Energetikai szakértők elérhetőségei
- Energiahatékonysági kötelezettségi rendszerhez való lakossági hozzáférés lehetőségei
A honlapon meg kell jelenniük a központi energiahatékonysági tájékoztató oldal linkjeinek is.
Összegzés: cél a minőség, hitelesség és hosszú távú szemléletformálás
A 2025. évi XXV. törvény gyökeres átalakítást hoz a magyar energiahatékonysági szabályozásban. Az új rendszer:
- Előnyben részesíti a hosszú távú, valós beruházásokat
- Szűri és kizárja az alacsony hatású, formális megtakarításokat
- Széleskörű tájékoztatást ír elő a fogyasztók felé
- Jogilag is rendezettebbé teszi az energiamegtakarítás kereskedelmét
Ez nem csupán egy adminisztratív reform, hanem szemléletváltás is: az energiahatékonyság nemcsak kötelezettség, hanem értékes, piacilag forgalomképes jog is lehet – feltéve, ha az átlátható, megbízható és hosszú távon is fenntartható formában valósul meg.