Az elmúlt évek válságai – geopolitikai feszültségek, ellátási zavarok, árrobbanások – világossá tették: az energia nem pusztán gazdasági kérdés, hanem stratégiai és nemzetbiztonsági tényező.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös World Energy Outlook jelentése szerint az energiakereskedelem szerepe ma jelentősebb, mint valaha, miközben az ellátásbiztonság kockázatai összetettebbé váltak.

Az Infend Energy szakértői szemszögéből nézve ez a változás nemcsak globális trend, hanem konkrét beszerzési és beruházási döntésekben is megjelenik.

Az energiabiztonság már nem csak földgázkérdés

Korábban az ellátásbiztonság elsősorban a földgáz- és olajimport diverzifikációját jelentette. Ma azonban a kockázati térkép jelentősen kibővült:

• kritikus ásványi nyersanyagok (lítium, nikkel, réz)
• akkumulátor- és napelem-gyártási kapacitások
• villamosenergia-hálózati torlódások
• kiberbiztonsági fenyegetések
• extrém időjárási események

A villamosenergia-rendszer különösen sérülékenyebb lett, mivel a gazdaság elektrifikációja gyorsabb ütemben halad, mint a hálózati infrastruktúra fejlesztése. A vállalati és önkormányzati energiabiztonság ma már nem azonos azzal, hogy „van-e szerződésem”.

A kérdés inkább az:

• csatlakozhatok-e időben a hálózatra?
• rendelkezem-e tartalékkapacitással?
• tudom-e kezelni az árkilengéseket?

A megújulók rekordot döntenek – de ez önmagában nem elég

A globális megújuló kapacitások 2024-ben ismét rekordot döntöttek, immár 23. alkalommal egymás után.  Ugyanakkor az olaj-, földgáz- és szénfogyasztás, valamint az atomenergia-termelés is csúcsértékeket ért el. Ez azt jelenti, hogy a világ energiaéhsége tovább nő, miközben a szerkezet átalakul.

A leggyorsabban növekvő szegmens továbbra is a fotovoltalikus termelés, de:

• a napenergia időjárásfüggő
• szezonális kiegyenlítési probléma áll fenn
• hálózati torlódások jelentkeznek

A rendszer rugalmassága a kulcs

Az áramellátás biztonságának kulcsa ma már nem pusztán a termelési kapacitás, hanem:

• hálózatfejlesztés
• energiatárolás
• gyorsindítású tartalékkapacitások
• keresletoldali rugalmasság

Az IEA szerint világszerte elmaradás tapasztalható a hálózati beruházások terén. Ez torlódásokat okoz, késlelteti az új erőművek és fogyasztók csatlakozását, és növeli az árvolatilitást.

A következő években a beruházási döntéseknél a következő kérdések kerülnek előtérbe:

• Megvalósítható-e a hálózati csatlakozás a tervezett határidőre?
• Indokolt-e helyi energiatárolás?
• Hogyan optimalizálható a fogyasztási profil?
• Szükséges-e tartalék hőtermelő vagy hibrid rendszer?

Az energiabiztonság és a klímacélok feszültsége

A globális klímacél (1,5 °C) ideiglenes túllépése gyakorlatilag elkerülhetetlennek látszik, miközben a kibocsátáscsökkentési erőfeszítések több területen lassulnak.

Ez kettős nyomást eredményez:

• gyorsítani kell az energiaátmenetet
• közben stabilan kell működtetni a rendszert

Az átmenet időszaka ezért fokozott ár- és szabályozási kockázattal jár.

Mit jelent ez önkormányzatok és vállalatok számára?

Az energiabiztonság ma három szinten értelmezhető:

• Ellátásbiztonság - Hálózati hozzáférés, importfüggőség, tartalékkapacitás.
• Ár- és piaci biztonság - Fedezési stratégia, több lépcsős beszerzés, indexálási struktúra.
• Működési rugalmasság - Profiloptimalizálás, energiatárolás, hibrid rendszerek, fogyasztásmenedzsment.

Az energiabiztonság a következő évek egyik legfontosabb versenyképességi tényezője lesz.

Nem az a kérdés, hogy lesz-e energia, hanem az:

• milyen áron,
• milyen volatilitással,
• milyen hálózati korlátok mellett,
• milyen beruházási kockázattal.

Azok az önkormányzatok és vállalatok kerülnek előnybe, akik:

• stratégiai szemlélettel közelítenek a beszerzéshez,
• több forgatókönyvvel számolnak,
• nem csak árat, hanem rendszerszintű stabilitást is vizsgálnak.