Két jelentős energetikai pályázati konstrukció jelent meg a hazai villamosenergia-rendszer fejlesztésére. A két felhívás összesen mintegy 540 milliárd forintos keretösszeggel támogatja a villamosenergia-hálózat korszerűsítését és az okosmérés szélesebb körű elterjesztését. A programok közvetlen kedvezményezettjei nem a lakossági, vállalati vagy önkormányzati fogyasztók, hanem az elosztóii engedélyesek, ugyanakkor a beruházások eredménye hosszabb távon a fogyasztói oldalon is érezhető lehet.
A nagyobb, 486 milliárd forintos konstrukció a rugalmasabb és biztonságosabb villamosenergia-hálózat kialakítását célozza, különösen az időjárásfüggő megújuló energiatermelés hálózati integrációja érdekében. A másik, 54 milliárd forintos felhívás az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzését és telepítését támogatja. A két pályázat tehát nem egymástól független fejlesztési irányt képvisel: az egyik a fizikai hálózati kapacitásokat és üzembiztonságot erősíti, a másik pedig az adatoldali működést és a pontosabb fogyasztáskövetést teszi lehetővé.
A nagyobb pályázat: rugalmasabb és biztonságosabb villamosenergia-hálózat
A 486 milliárd forintos hálózatfejlesztési konstrukció alapvető célja, hogy a hazai villamosenergia-rendszer alkalmasabb legyen a változó termelési és fogyasztási viszonyok kezelésére. Az elmúlt években jelentősen nőtt az időjárásfüggő megújuló energiatermelés szerepe, miközben a fogyasztói oldalon is egyre több új villamosenergia-igény jelenik meg: hőszivattyúk, villamos fűtési és hűtési rendszerek, elektromos közlekedés, ipari technológiák és helyben termelő-fogyasztó rendszerek.
Ezek a változások a villamosenergia-hálózatot új műszaki kihívások elé állítják. A hálózatnak nemcsak nagyobb mennyiségű energiát kell kezelnie, hanem egyre változékonyabb termelési és fogyasztási mintázatokat is. A fejlesztések ezért nem kizárólag új vezetékekről vagy alállomási beruházásokról szólnak, hanem a hálózat irányíthatóságának, terhelhetőségének és üzembiztonságának javításáról is.
A támogatás a nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatok, valamint az alállomások fejlesztését szolgálhatja. Ez a gyakorlatban jelenthet kapacitásbővítést, hálózati rekonstrukciót, feszültségszinthez kapcsolódó beavatkozásokat, védelmi és irányítástechnikai fejlesztéseket, valamint digitalizációs megoldásokat is. A programban a villamosenergia-elosztók és az átviteli rendszerirányító vehetnek részt, eltérő támogatási intenzitás mellett.
A fogyasztók számára ennek jelentősége elsősorban közvetett, de nagyon is gyakorlati. Egy erősebb és rugalmasabb hálózat csökkentheti a csatlakozási korlátokat, javíthatja a megújuló energia hálózati befogadását, mérsékelheti a helyi hálózati szűk keresztmetszeteket, és hozzájárulhat az ellátásbiztonság fenntartásához. Vállalati és önkormányzati oldalon ez különösen fontos lehet ott, ahol saját energiatermelés, villamos technológiai fejlesztés, töltési infrastruktúra vagy nagyobb teljesítményigényű beruházás merül fel.
Az okosmérési pályázat: pontosabb adatok, jobb energiagazdálkodás
A másik konstrukció az okos villamosenergia-fogyasztásmérők beszerzését és telepítését támogatja 54 milliárd forintos keretösszeggel. Ebben a pályázatban a támogatás intenzitása 100%, vagyis az elszámolható költségekhez nem szükséges önerőt biztosítani. A támogatott tevékenységek között szerepel az okosmérők beszerzése és telepítése, valamint a kapcsolódó előkészítési, projektmenedzsment- és minőségbiztosítási tevékenység.
Az okosmérő nem egyszerűen egy korszerűbb mérőóra. Olyan mérőeszköz, amely kétirányú kommunikációra képes, negyedórás fogyasztási és termelési adatok rögzítését teszi lehetővé, és biztosítja az adatok továbbítását az elosztói mérési központok felé. A rendszer lényege, hogy a fogyasztási adatok nem csak havi vagy éves számlázási szinten állnak rendelkezésre, hanem sokkal részletesebb időbeli bontásban is.
Ez energetikai szempontból jelentős előrelépés. A vállalatok, intézmények és önkormányzatok számára az idősoros mérési adatok segítségével pontosabban vizsgálható az éjszakai alapfogyasztás, a hétvégi energiafelhasználás, a csúcsterhelés, az üzemidőn kívüli fogyasztás, valamint az egyes technológiák tényleges működési hatása. A részletes mérési adatok nem önmagukban eredményeznek megtakarítást, de megteremtik annak feltételét, hogy a fogyasztó pontosabban értse saját energiafelhasználását.
Az okosmérési fejlesztés emellett a jövőbeni tarifális, szabályozási és rugalmassági megoldások alapját is képezheti. A villamosenergia-rendszer egyre inkább olyan irányba fejlődik, ahol nemcsak az számít, hogy egy fogyasztó mennyi energiát használ fel, hanem az is, hogy mikor és milyen terhelési profillal teszi ezt. Az okosmérés ennek az adatalapú működésnek az egyik legfontosabb előfeltétele.
Miért fontos a két fejlesztési irány együtt?
A hálózatfejlesztés és az okosmérés ugyanannak az átalakulásnak két külön oldala. A fizikai hálózat fejlesztése azért szükséges, mert a villamosenergia-rendszernek nagyobb és változékonyabb igényeket kell kiszolgálnia. Az okosmérés pedig azért fontos, mert a modern hálózatirányítás és fogyasztói energiagazdálkodás már nem képzelhető el részletes, megbízható és időben rendelkezésre álló adatok nélkül.
Egyszerűen fogalmazva: a hálózatfejlesztés teremti meg a rendszer műszaki mozgásterét, az okosmérés pedig láthatóvá teszi a fogyasztási és termelési folyamatokat. Az egyik a kapacitást és üzembiztonságot erősíti, a másik az átláthatóságot és a szabályozhatóságot. A két fejlesztés együtt járulhat hozzá ahhoz, hogy a magyar villamosenergia-rendszer hosszabb távon rugalmasabban, hatékonyabban és biztonságosabban működjön.
Mit jelent mindez a vállalkozásoknak és önkormányzatoknak?
Bár a pályázatok közvetlenül az elosztói engedélyeseknek szólnak, a hatásuk a fogyasztói oldalon is megjelenhet. A hálózatfejlesztések javíthatják a megújuló energia csatlakoztatási lehetőségeit, csökkenthetik a helyi hálózati korlátokat, és támogathatják a nagyobb villamosenergia-igényű beruházások megvalósítását. Ez különösen fontos lehet azoknál a cégeknél és intézményeknél, amelyek energiahatékonysági fejlesztésekben, villamos alapú technológiákban vagy saját energiatermelésben gondolkodnak.
Az okosmérők elterjedése ezzel párhuzamosan javíthatja az energiagazdálkodás minőségét. A pontosabb adatok alapján megalapozottabban lehet dönteni lekötött teljesítményről, üzemeltetési rendről, fogyasztáscsökkentési intézkedésekről, megújuló energia alkalmazásáról vagy akár energiatárolási megoldások indokoltságáról. Az idősoros adatok különösen ott értékesek, ahol a fogyasztás nem egyenletes, hanem technológiai, szezonális vagy üzemeltetési tényezők erősen befolyásolják.
Összefoglaló
Az új RRF-pályázatok fontos irányt jelölnek ki: a jövő villamosenergia-rendszere nemcsak nagyobb kapacitású, hanem adatvezéreltebb és rugalmasabb rendszer lesz. A hálózatfejlesztés önmagában nem elegendő, ha a fogyasztói oldalon nem jelenik meg tudatosabb energiagazdálkodás. Ugyanígy az okosmérés sem hoz automatikus megtakarítást, ha az adatok nem kerülnek feldolgozásra és értelmezésre.
Az Infend Energy Kft. tapasztalatai alapján a fogyasztási adatok rendszeres elemzése már rövid távon is feltárhat indokolatlan alapfogyasztásokat, rosszul beállított üzemidőket, túlméretezett lekötéseket vagy hibás üzemeltetési mintázatokat. A hálózati fejlesztések és az okosmérés együtt teremthetik meg azt a műszaki és adatoldali környezetet, amelyben a vállalkozások és önkormányzatok megalapozottabb energetikai döntéseket hozhatnak.
A mostani pályázatok ezért nemcsak infrastruktúra-fejlesztési programként értelmezhetők, hanem a hazai energiagazdálkodás következő szintjének előkészítéseként is. A kérdés hosszabb távon nem csupán az lesz, hogy ki mennyi energiát fogyaszt, hanem az is, hogy mikor, milyen célra, milyen hatékonysággal és milyen hálózati feltételek mellett használja fel azt.