Az év második felében a sokéves átlagnál kedvezőbb besugárzási viszonyok alakulhatnak ki Magyarországon. A meteorológiai előrejelzések szerint az El Niño erősödése és az óceánok szokatlanul magas hőmérséklete módosíthatja a felhőzet és a csapadék területi eloszlását. Európa több térségében emiatt hosszabb napos időszakok és az átlagosnál nagyobb napsugárzás valószínűsíthető.
A Solcast előrejelzése alapján az európai besugárzási mutató első félévben tapasztalt pozitív eltérése az év hátralévő részében is fennmaradhat. Egyes területeken az éves napsugárzási érték akár 5 százalékkal is meghaladhatja a sokéves átlagot. Ez elsősorban a naperőművek termelésében jelenthet érzékelhető többletet.
A napsütéses órák száma fontosabb, mint a hőmérséklet
A napelemes termelés szempontjából nem önmagában a meleg idő, hanem a panelek felületét érő napsugárzás mennyisége a meghatározó. A tartósan derült, alacsony felhőzetű időszakok növelik a termelési lehetőséget, a magas környezeti hőmérséklet azonban már nem feltétlenül kedvez a berendezések működésének.
A napelemmodulok teljesítménye a cellahőmérséklet emelkedésével csökken. A legtöbb kristályos szilíciumtechnológiánál minden, a szabványos 25 Celsius-fokos cellahőmérséklet feletti egy fok hozzávetőleg 0,3–0,4 százalékos pillanatnyi teljesítményveszteséget okozhat. Egy nyári napon a panelek hőmérséklete jóval meghaladhatja a levegőét, így a rendkívüli hőség részben ellensúlyozhatja az erős napsugárzásból származó előnyt.
A várható termelési többlet tehát elsősorban a kedvezőbb besugárzási és felhőzeti viszonyokból adódhat, nem pedig a magasabb hőmérsékletből.
Júniusban a napenergia volt a legnagyobb hazai áramforrás
A magyarországi naperőművek 2026 tavaszától kiemelkedő eredményeket értek el. A kihasználtsági mutató márciusban fordult pozitív irányba, májusban havi rekord született, júniusban pedig a naperőművek 26,84 százalékos kihasználtsága meghaladta a sokéves átlagot.
Júniusban a napenergia a teljes belföldi villamosenergia-termelés közel 41 százalékát adta, és a hazai villamosenergia-felhasználás csaknem 37 százalékát fedezte. A naperőművek havi termelése ezzel a Paksi Atomerőmű termelését is meghaladta.
Hasonló folyamat volt megfigyelhető európai szinten is. Júniusban a naperőművek biztosították az Európai Unióban előállított villamos energia mintegy 25 százalékát, így ismét a napenergia vált az uniós villamosenergia-termelés legnagyobb forrásává. Erre korábban 2025 júniusában és 2026 májusában volt példa.
A termelési rekordok új rendszerüzemeltetési feladatokat jelentenek
A nagyobb napenergia-termelés csökkentheti a fosszilis tüzelőanyaggal működő erőművek igénybevételét és a villamosenergia-import szükségességét. A napsütéses órákban növekvő kínálat a nagykereskedelmi villamosenergia-árakat is mérsékelheti, különösen az alacsony fogyasztású időszakokban.
A gyorsan változó termelés ugyanakkor egyre nagyobb rugalmasságot követel meg a villamosenergia-rendszertől. A déli órákban kialakuló magas napelemes termelést jelentős visszaesés követheti a késő délutáni és esti időszakban, miközben a fogyasztás ekkor továbbra is magas maradhat. A termelés és a felhasználás egyensúlyának fenntartásához ezért szabályozható erőművekre, energiatárolókra, megfelelő hálózati kapacitásra és fogyasztóoldali rugalmasságra is szükség van.
A hálózati korlátozások miatt ráadásul nem minden esetben hasznosítható a teljes rendelkezésre álló napenergia. A termelési csúcsok idején egyre gyakrabban fordulhatnak elő alacsony vagy akár negatív villamosenergia-árak, valamint termeléskorlátozási intézkedések. Emiatt a naperőművek gazdaságosságát már nem kizárólag az éves megtermelt energiamennyiség, hanem annak időbeli eloszlása és piaci értéke is meghatározza.
Felértékelődik a helyben történő energiafelhasználás
A vállalati napelemes rendszereknél különösen fontossá válik, hogy a megtermelt villamos energia minél nagyobb részét helyben használják fel. A nappali fogyasztás növelése, a nagyobb energiaigényű technológiai folyamatok megfelelő időzítése, az elektromos járművek szabályozott töltése és az akkumulátoros energiatárolás egyaránt javíthatja a beruházások megtérülését.
A kedvező időjárás rövid távon növelheti a napelemes rendszerek termelését, hosszabb távon azonban a villamosenergia-rendszer rugalmassága dönti el, hogy ebből mennyi energia hasznosul ténylegesen. A napenergia további térnyeréséhez ezért a termelőkapacitások bővítése mellett a hálózatok, az energiatárolás és a fogyasztásszabályozás összehangolt fejlesztésére is szükség van.