Az elmúlt években a napelemes rendszerek terjedése alapjaiban alakította át a villamosenergia-rendszereket. Most azonban egy újabb technológia kezd hasonló jelentőségűvé válni: a háztartási energiatárolás. Az ausztrál piac példája jól mutatja, hogy a lakossági akkumulátorok már nem csupán egyedi beruházások, hanem a villamosenergia-rendszer működését is érdemben befolyásoló eszközökké váltak.
A hagyományos modellben a háztartási napelemek napközben termelnek, miközben a legnagyobb villamosenergia-igény jellemzően a reggeli és esti órákban jelentkezik. Az akkumulátoros tárolás ezt az időbeli eltérést képes áthidalni: a napközben megtermelt energia eltárolható, majd a csúcsterhelési időszakokban felhasználható. Ez nemcsak az adott fogyasztó energiaköltségeit csökkentheti, hanem a hálózat terhelését is mérsékelheti.
Ausztráliában a lakossági akkumulátoros rendszerek telepítése az elmúlt időszakban rendkívül gyors növekedést mutatott. A tapasztalatok szerint a nagyszámú decentralizált tároló már érzékelhető hatást gyakorol az esti csúcsidei villamosenergia-árakra, miközben csökkenti a gáztüzelésű csúcserőművek igénybevételét. Egyre inkább kirajzolódik az a modell, amelyben a fogyasztók nem pusztán energiavásárlók, hanem aktív energiarendszeri szereplők.
A technológia fejlődésével párhuzamosan a beruházási költségek is csökkennek. Egyre több ország vizsgálja olyan támogatási rendszerek bevezetését, amelyek a napelemes rendszerek mellett az energiatárolók telepítését is ösztönzik. A szakmai tapasztalatok alapján azonban továbbra is kiemelten fontos a megfelelő méretezés, az energiafogyasztási profil elemzése és a villamosenergia-tarifák figyelembevétele. Nem minden esetben a legnagyobb akkumulátor jelenti a leggazdaságosabb megoldást.
A következő évek egyik meghatározó energetikai trendje várhatóan az lesz, hogy a háztartási napelemek és energiatárolók egyre inkább virtuális erőművekké kapcsolódnak össze. Több ezer kisebb rendszer összehangolt működése már képes lehet olyan rugalmassági szolgáltatásokat nyújtani, amelyeket korábban kizárólag nagy erőművek vagy hálózati létesítmények tudtak biztosítani. Ez hosszú távon nemcsak az energiaellátás biztonságát növelheti, hanem a villamosenergia-rendszer költségeit is mérsékelheti.