Az elmúlt napok időjárási viszonyai élesen megmutatták, hogy a hazai villamosenergia-rendszer mennyire érzékeny a fotovoltaikus termelés ingadozására. A tartósan borult, napfényben szegény időszak miatt a naperőművek teljesítménye jelentősen visszaesett, miközben az ország egyik legfontosabb alaperőművi blokkját éppen éves karbantartás miatt leállították. A két tényező együtt erős kínálati szűkösséget eredményezett, amelynek következtében az áramimport aránya bizonyos órákban megközelítette a hazai fogyasztás felét.
A helyzet azért különösen figyelemre méltó, mert mindez viszonylag enyhe téli hőmérsékletek mellett történt, vagyis nem egy extrém terhelésű időszakban. Normál körülmények között a mérsékelt időjárás csökkenti a villamosenergia-rendszer terhelését, most azonban a szabályozható erőművi kapacitások ideiglenes kiesése és a megújulók gyenge teljesítménye együtt jelentős importigényt generált. Bár az európai hálózat erős integráltsága lehetővé teszi az áram rugalmas áramlását a határokon át, a tartósan magas behozatal egyértelműen csökkenti az ellátásbiztonságot.
Az elmúlt években látványos bővülés ment végbe a hazai naperőművi kapacitásban, ami kedvező irányba mozdította el az energiamixet. A napenergia részaránya nemzetközi összevetésben is magas, és jelentős mértékben hozzájárult az importarány mérséklődéséhez. Ugyanakkor a mostani helyzet rávilágít a rendszer egyoldalú fejlesztésének korlátaira: a napenergia mellett alig épült más típusú új erőművi kapacitás, a szélerőművek száma évek óta gyakorlatilag változatlan, a biogázos termelés pedig a lehetőségeknél jóval szerényebb mértékben van jelen.
A diverzifikáció hiányában a villamosenergia-rendszer könnyen kiszolgáltatottá válik olyan helyzetekben, amikor egyszerre csökken az időjárásfüggő termelés és esik ki egy nagy teljesítményű blokk. A következő években tervezett új gázerőművek, a szélenergia-kapacitások bővítése és a villamosenergia-tárolók elterjedése fontos lépések lehetnek a rendszer stabilizálása irányába. A tárolási megoldások, például az akkumulátoros rendszerek és a hosszabb távú energiatárolást biztosító technológiák kulcsfontosságúak lesznek a napi termelési ingadozások kiegyenlítésében.
A tél hátralévő részére az előrejelzések átlagosnál enyhébb időt valószínűsítenek, de bármikor előfordulhat hirtelen hidegbetörés, amely jelentősen növelné a fogyasztást, miközben a napenergia-termelés korlátozott marad. Ilyen helyzetben a jelenlegihez hasonló importarány komoly kockázatot jelentene mind költségoldalon, mind ellátásbiztonsági szempontból.
A mostani eseménysor világos tanulsága, hogy a megújuló kapacitások gyors növelése önmagában nem elegendő. A villamosenergia-rendszer hosszú távú stabilitásának feltétele a megfelelően kiegyensúlyozott erőműpark, a szabályozható források megerősítése, a tárolói infrastruktúra bővítése és a fogyasztói oldali rugalmasság fejlesztése. A napenergia fontos alappillére a hazai energiastratégiának, de csak egy soklábú rendszer részeként képes biztonságosan működni minden időjárási helyzetben.