A mesterséges intelligencia, a felhőalapú szolgáltatások, a streaming és az egyre nagyobb számítási kapacitást igénylő digitális szolgáltatások terjedése látványosan növeli az adatközpontok szerepét. A digitalizáció mögött azonban nagyon is fizikai infrastruktúra működik: szerverek, hűtőrendszerek, szünetmentes energiaellátás és jelentős villamosenergia-igény.
Az adatközpontok energiafelhasználása ezért már nem pusztán informatikai kérdés. A nagy és koncentrált villamosenergia-igény a hálózatfejlesztést, az új termelőkapacitások szükségességét és az energiahatékonysági szabályozást is egyre erősebben befolyásolja.
Az Európai Bizottság szeptember 21-én újabb lépést tett ezen a területen: közös európai minősítési rendszert javasolt az adatközpontok számára, és megkezdte a minimum energiahatékonysági követelmények előkészítését is.
415 TWh-ról 945 TWh-ra nőhet a globális fogyasztás
Az adatközpontok jelenleg a világ villamosenergia-fogyasztásának körülbelül 1,5%-át, mintegy 415 TWh-t használják fel évente. Ez önmagában is hatalmas mennyiség, a növekedés üteme azonban ennél is figyelemreméltóbb.
Az elmúlt öt évben az adatközpontok villamosenergia-felhasználása évente átlagosan mintegy 12%-kal nőtt. A jelenlegi előrejelzések szerint 2030-ra a globális fogyasztás megközelítheti a 945 TWh-t, vagyis néhány év alatt több mint kétszeresére emelkedhet. A növekedés egyik legfontosabb mozgatórugója az AI-alkalmazásokhoz szükséges nagy számítási teljesítmény. Az Európai Bizottság által ismertetett adatok az IEA becsléseire épülnek.
Európában ugyanez a tendencia figyelhető meg. Az IEA becslése alapján az uniós adatközpontok 2024-ben mintegy 70 TWh villamos energiát fogyasztottak. Eközben az EU célja, hogy a következő 5–7 évben megháromszorozza adatközponti kapacitását.
A kérdés ezért már nem az, hogy növekedni fog-e az adatközpontok energiaigénye, hanem az, hogy hogyan lehet ezt a növekedést úgy kiszolgálni, hogy közben a villamosenergia-rendszer költségei és terhelése kezelhető maradjon.
Nem csak a szerverek fogyasztanak energiát
Egy adatközpont energiafelhasználását nem kizárólag az informatikai berendezések határozzák meg.
A szerverek működése jelentős mennyiségű hőt termel, amelyet folyamatosan el kell vezetni. Ehhez hűtési rendszerek, ventilátorok, szivattyúk és egyéb kiszolgáló berendezések szükségesek. Emellett biztosítani kell a megfelelő villamosenergia-ellátást, az áramminőséget és a magas rendelkezésre állást is.
Ezért az adatközpontok energiahatékonyságának értékelésekor nem elegendő azt vizsgálni, hogy mennyi energiát fogyasztanak a szerverek. A teljes infrastruktúra energiaigényét kell összevetni azzal, hogy ebből mennyi energia jut ténylegesen az informatikai feladatok elvégzésére.
Minél hatékonyabb a hűtés, az energiaellátás és a kiszolgáló infrastruktúra, annál kisebb lehet ugyanakkora számítási teljesítmény teljes energiaigénye.
Egységes európai minősítés jön
Az Európai Bizottság 2026. szeptember 21-én közös uniós minősítési rendszert terjesztett elő az adatközpontok számára. Ennek egyik legfontosabb célja, hogy összehasonlíthatóbbá váljon az egyes létesítmények energia- és vízfelhasználása, valamint általános környezeti teljesítménye.
Ez azért fontos, mert az adatközpontok tényleges energiahatékonyságáról korábban nem állt rendelkezésre megfelelő mennyiségű egységes adat.
Az Energiahatékonysági Irányelv ezért már korábban kötelező adatszolgáltatást vezetett be a 500 kW feletti teljesítményigényű adatközpontok számára. Az így gyűjtött adatok egy közös európai adatbázisba kerülnek, és ezekre az információkra épülhet a következő szabályozási lépcső is.
A minősítés tehát nem egyszerűen egy új címke. Hosszabb távon alapot teremthet ahhoz, hogy pontosabban meghatározható legyen, mely adatközpontok működnek hatékonyan, és mely létesítményeknél indokolt további energiahatékonysági beavatkozás.
Minimum energiahatékonysági követelmények is jöhetnek
A Bizottság a minősítési rendszer mellett minimum teljesítménykövetelmények bevezetését is vizsgálja.
Ennek előkészítésére szeptember 21-én 12 hetes nyilvános konzultáció indult, amely 2026. december 14-ig tart. A jelenlegi ütemezés szerint a Bizottság 2027 második negyedévében teheti közzé a jogalkotási javaslatot.
A cél az, hogy a szabályozás ösztönözze a kevésbé hatékony technológiák kiváltását és az elérhető energiahatékony megoldások alkalmazását.
Fontos ugyanakkor, hogy egyelőre előkészítés alatt álló szabályozásról beszélünk. A minimumkövetelmények pontos műszaki tartalma és alkalmazási köre még nem végleges.
Nemcsak fogyasztóként, hanem rugalmas rendszerként is lehet rájuk tekinteni
Az adatközpontok egyik legérdekesebb energetikai sajátossága, hogy miközben nagy villamosenergia-fogyasztók, bizonyos esetekben a villamosenergia-rendszer rugalmasságához is hozzájárulhatnak.
Az Európai Bizottság szerint a megfelelően kialakított és rugalmas adatközpontok képesek lehetnek arra, hogy villamosenergia-felhasználásukat részben a hálózati körülményekhez igazítsák. Ez hozzájárulhat a hálózat stabilitásához, a megújuló termelés jobb integrációjához és végső soron a villamosenergia-rendszer költségeinek mérsékléséhez.
Természetesen egy adatközpont terhelése nem kapcsolható ki egyszerűen akkor, amikor magas a villamos energia ára. A szolgáltatások folyamatos működésének és az adatbiztonságnak elsődleges szerepe van.
Bizonyos számítási feladatok időzítése, a hűtés szabályozása, a tartalék energiaellátó rendszerek, valamint az energiatárolás azonban már lehetőséget teremthetnek arra, hogy egy adatközpont ne teljesen merev fogyasztóként jelenjen meg a rendszerben.
Ez különösen fontos lehet egy olyan villamosenergia-rendszerben, ahol egyre nagyobb a nap- és szélerőművek részaránya.
A hulladékhő is értékes energiaforrássá válhat
Az adatközpontok működésének természetes velejárója a jelentős hőtermelés. Hagyományosan ennek a hőnek az eltávolítása önmagában energiafogyasztással jár, miközben az elvezetett hő többnyire hasznosítás nélkül kerül a környezetbe.
Pedig megfelelő körülmények között az adatközpontok hulladékhője épületek vagy akár távhőrendszerek hőellátásában is felhasználható.
Az új uniós megközelítés ezért nem kizárólag a villamosenergia-fogyasztás csökkentését vizsgálja. A megújuló energia használata, a vízfelhasználás, a hálózati integráció és a hulladékhő hasznosítása egyaránt része annak, hogyan értékelhető egy adatközpont energetikai teljesítménye.
A hulladékhő-hasznosítás gazdaságossága természetesen erősen helyszínfüggő. Meghatározó a rendelkezésre álló hőmérsékletszint, a potenciális hőfogyasztók távolsága, az éves hőigény és a szükséges hálózati infrastruktúra.
A hálózati kapacitás egyre fontosabb kérdéssé válik
Egy új, nagy teljesítményű adatközpont villamosenergia-igénye már olyan nagyságrendű lehet, amelyet a telephely kiválasztásakor sem lehet figyelmen kívül hagyni.
Nem elegendő megfelelő ingatlant és távközlési infrastruktúrát találni. A szükséges hálózati csatlakozási kapacitás rendelkezésre állása, a csatlakozás kiépítésének ideje és költsége szintén meghatározó tényezővé válhat.
Ez egyben szélesebb energetikai kérdést is felvet. Az elektrifikáció, az elektromobilitás, a hőszivattyúk, az ipari villamosítás és az adatközpontok terjedése ugyanazért a hálózati kapacitásért jelentkezik.
A villamosenergia-rendszer fejlesztésének ezért nemcsak az új termelőkapacitásokról kell szólnia. Az átviteli és elosztóhálózatok, az energiatárolás és a fogyasztási rugalmasság fejlesztése legalább ilyen fontos.
Az AI mögött egyre nagyobb energetikai infrastruktúra áll
A mesterséges intelligenciáról szóló viták gyakran az új szolgáltatásokra, a számítási teljesítményre és a digitalizáció gazdasági hatásaira koncentrálnak. Energetikai szempontból azonban az AI terjedése egy másik folyamatot is felgyorsít: egyre nagyobb és koncentráltabb villamosenergia-fogyasztók jelennek meg az energiarendszerben.
Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a digitalizáció és az energiahatékonyság egymással ellentétes folyamatok. Az adatközpontok energiaigényének növekedése részben ellensúlyozható hatékonyabb hűtéssel, korszerűbb berendezésekkel, megfelelő telephelyválasztással, megújuló energiával, energiatárolással, fogyasztási rugalmassággal és hulladékhő-hasznosítással.
Az európai szabályozás iránya is ebbe az irányba mutat: nem az adatközpontok fejlődésének korlátozása, hanem az egységnyi digitális teljesítményhez szükséges energia- és erőforrás-felhasználás csökkentése kerül előtérbe.
A következő években ezért az adatközpontok tervezése és üzemeltetése egyre kevésbé lesz kizárólag informatikai kérdés. Az energiahatékonyság, a hálózati csatlakozás, a fogyasztási profil, a hűtés, a saját energiatermelés és a hulladékhő hasznosítása ugyanannak az energetikai rendszernek az egymással összefüggő elemeivé válnak.